A nemzeti építészet, az ipar látványos, a magyar nyelvű irodalom és sajtó gyors virágzása eredményeként Pest az 1800-as évek első évtizedeire egy vonzó, nyitott szellemű város lett. Afféle meghódítandó magyar Párizs, amelynek életmentő elemét a sorra alakuló szalonok s egyletek adták. Az emberek nemcsak a használni akarás, a nemzeti csinosodás elősegítése és pártolása, hanem a közös fellépés és hatékonyság kedvéért keresték egymás társaságát. Az összejövetelek egyik új színtere az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház lett. Itt mutatták be a magyar szín- és dalműveket, s kiváló üzleti fogásként: Mozart, Verdi, Beethoven, Donizetti, Gounod, Gluck és Bellini egy…
TöbbA nemzeti építészet, az ipar látványos, a magyar nyelvű irodalom és sajtó gyors virágzása eredményeként Pest az 1800-as évek első évtizedeire egy vonzó, nyitott szellemű város lett. Afféle meghódítandó magyar Párizs, amelynek életmentő elemét a sorra alakuló szalonok s egyletek adták. Az emberek nemcsak a használni akarás, a nemzeti csinosodás elősegítése és pártolása, hanem a közös fellépés és hatékonyság kedvéért keresték egymás társaságát. Az összejövetelek egyik új színtere az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház lett. Itt mutatták be a magyar szín- és dalműveket, s kiváló üzleti fogásként: Mozart, Verdi, Beethoven, Donizetti, Gounod, Gluck és Bellini egy csapásra népszerűvé vált operáit. Ez a pezsgő kor nevelte fel azokat az irodalmárokat, újságírókat, vidékről a pesti egyetemekre özönlő jurátusokat, orvostanhallgatókat, akikből majd összeáll '48 nagy csapata, és a későbbi évtizedek hazai értelmiségének színe-java.Közreműködik: Fábri Anna irodalomtörténész és Selmeczi György zeneszerző
