Napjainkban a világegyetem kutatása nem korlátozódik a látható anyag a csillagok, bolygók, holdak és egyéb égitestek megismerésére. A hagyományos értelemben vett csillagászat még csak távcsövekkel vizsgálta az eget. A modern űrkutatás lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenségeket a földi légkörön kívül figyeljük meg, sőt a világűr anyagát közvetlenül a helyszínen vizsgáljuk. A tudósokat évtizedek óta foglalkoztatja a Naprendszer égitesteit, közöttük a Föld környezetét is jelentősen befolyásoló láthatatlan anyag, az úgynevezett plazma szerkezete, tulajdonságai, viselkedése. A Naprendszert ilyen láthatatlan, forró, híg plazma, a Napból érkező napszél tölti ki. A napszél és a benne…
TöbbNapjainkban a világegyetem kutatása nem korlátozódik a látható anyag a csillagok, bolygók, holdak és egyéb égitestek megismerésére. A hagyományos értelemben vett csillagászat még csak távcsövekkel vizsgálta az eget. A modern űrkutatás lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenségeket a földi légkörön kívül figyeljük meg, sőt a világűr anyagát közvetlenül a helyszínen vizsgáljuk. A tudósokat évtizedek óta foglalkoztatja a Naprendszer égitesteit, közöttük a Föld környezetét is jelentősen befolyásoló láthatatlan anyag, az úgynevezett plazma szerkezete, tulajdonságai, viselkedése. A Naprendszert ilyen láthatatlan, forró, híg plazma, a Napból érkező napszél tölti ki. A napszél és a benne mozgó hatalmas energiájú részecskék - a légkör és a mágneses burok ellenére - jelentősen befolyásolják a földi életet.
