Csíksomlyó

Bár Csíksomlyó eredete a XII-XIII. századra nyúlik vissza, a település csak 1567-ben vált kegyhellyé, amikor János Zsigmond át akarta téríteni a csíki székelységet a református hitre. A nép azonban ellenszegült. A férfiak fegyvert fogtak, míg az asszonyok, a gyermekek és az idősek a templomban imádkoztak Máriához, hogy segítse meg a fejedelmi csapatok ellen harcoló székelyeket. Így sikerült döntő csapást mérniük János Zsigmond csapatára. Azóta e győzelem emlékére évente Erdély szinte minden helységéből összegyűlnek a magyarok Csíksomlyón. Évről évre többen érkeznek más országokból is a pünkösdi búcsúkra.A csíksomlyói templom legértékesebb tárgya Szűz Mária kegyszobra, a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb (2,27 m). A szobor alkotója és eredete ismeretlen; keletkezéséhez és történetéhez a századok folyamán számtalan csoda és csodás történet kapcsolódott. A néphagyomány szerint egy leány kapálás közben liliomot talált. A virág helyén ásni kezdtek, s így lelték meg a koporsót, melyben a kegyszobor feküdt. El akarták vinni a legközelebbi templomba, de mivel nem tudták megmozdítani, végül ezen a helyen építették fel a templomot, melyben a szobrot kívánták elhelyezni. A kegyszobor többször is akkora fényben ragyogott fel, hogy világosság töltötte be a templomot, a nagy katasztrófák előtt pedig arca szomorúvá vált. Az egyik török-tatár dúlás alkalmával egy vezér el akarta szállítani, de az ismét olyan súlyossá vált, hogy hat ökörrel sem tudták megmozdítani. Haragjában a vezér kardjával odacsapott, megsebezve a kegyszobor arcát és nyakát, s a karja azon nyomban bénán hanyatlott alá. A vágás nyoma ma is látható a kegyszobron.