Szarvason 50 évvel ezelőtt, 1956-ban alakult egy sportcsapat Krakó néven, azzal a céllal, hogy a sportoláson - elsősorban a labdarúgáson - kívül nevelő hatással legyen a városrész ifjúságára is. A "Krakó" Szarvas városszéli szegénynegyede volt ugyanis, ahol többségében cigányok éltek, de békében a nem cigány lakossággal. A focicsapat három utcából alakult. Alapítója, lelke és motorja Velencei György pékmester volt, aki pályát, öltözőt és támogatást szerzett a csapatnak. Legendásak voltak a "krakósi" meccsek, amiket a városiak is szívesen látogattak. A szünetben helyi muzsikusokból verbuválódott cigánybanda játszott, az asszonyok sámlikat hoztak és együtt szurkoltak a férfiakkal. A…
TöbbSzarvason 50 évvel ezelőtt, 1956-ban alakult egy sportcsapat Krakó néven, azzal a céllal, hogy a sportoláson - elsősorban a labdarúgáson - kívül nevelő hatással legyen a városrész ifjúságára is. A "Krakó" Szarvas városszéli szegénynegyede volt ugyanis, ahol többségében cigányok éltek, de békében a nem cigány lakossággal. A focicsapat három utcából alakult. Alapítója, lelke és motorja Velencei György pékmester volt, aki pályát, öltözőt és támogatást szerzett a csapatnak. Legendásak voltak a "krakósi" meccsek, amiket a városiak is szívesen látogattak. A szünetben helyi muzsikusokból verbuválódott cigánybanda játszott, az asszonyok sámlikat hoztak és együtt szurkoltak a férfiakkal. A csapat a környező meccsekre azzal járt, amivel éppen sikerült: traktorral, lovas kocsival, tsz-ből elkért teherautóval. Mindenki örömből játszott, meg a reményért, hogy esetleg följebb szerződhetnek, s a foci révén elismeréshez, megbecsüléshez juthatnak. 2006-ban, az 50. évfordulón elhatározták, hogy összehívják a Krakó valamennyi még élő játékosát, hogy egy barátságos meccsel (Krakó Öregfiúk-Békéscsabai Jókai Színház Színészválogatottja), s jó cigánymuzsikával emlékezzenek meg a legendás csapatról.
