Magyarország, az ötvenes években, meglehetősen szokatlan helyszín: a Rózsadomb, ahol igen fontos elvtársak laknak, de becsületesen őrzik is őket. Itt kapott egy villát Széll Árpád (Jan Nowicki) és családja (feleség, három gyerek), amikor még jó elvtá... Többrsnak számított, de közben változott a megítélése és vidékre helyezték. A felesége időközben hűtlenül elhagyta egy befolyásos kádererért. Juli (Básti Juli), a festéküzemi munkásnő népnevelőként találkozott a három magára hagyott gyerekkel, megszánva őket hozzájuk költözött. Így indul a korán elhunyt Gábor Pál 1982-es filmje, amelyet gyakorlatilag Básti Juli csodálatos szerepjátszása emel az emlékezetes filmek közé. A lengyel vendégművész, Mészáros Márta akkori élettársa, Jan Nowicki (Szersén Gyula hangjával) is jó, de Básti Lajos lánya mindegyik szereplőnél nagyságrendekkel jobb. Képet kaphatunk a korszak dermesztő közéletéről, áttételesen a koncepciós perekről is. Hatásos és félelmetes a Selmeczi György komponálta filmzene is, kiválóan festi alá Jancsó Nyika borongós képeit.
