A sorozat tizenegyedik filmjét nyugodtan nevezhetjük vérbeli Nemuri-darabnak, mert szó szerint és átvitt értelemben egyaránt megfelel neki. A szamurájkor emberi állatkertjének jókora szeletét vonultatják fel, lelki nyomorúsággal, perverzióval, vérfer... Többtőzéssel, és a mindenütt jelen lévő, kiszámíthatatlan veszélyforrásokkal. Sötét kórkép ez egy végét járó, lezüllött társadalomról. Az előkelőek világa korrupt, szolgalelkű, mindenre kapható, jó karakterek csak a szegény, kiszolgáltatott köznépben tűnnek fel. Kjosiro számos méltó ellenfelet kap, így történet fordulatos és érdekes. A rendezés, a kiállítás, az operatőri munka és a színészi játék egyaránt magas szintű. A sorozat egyik legjobb epizódja.
