Sylvia

Az ötvenes évek hangulatát tükröző, kissé vontatottan haladó romantikus dráma. Igaz történeten alapszik, egy írónő szerelmi drámáját mutatja be. Romantika, szerelmi bánat, keserűség, minden van benne, ami egy jó romantikus drámához kell. Nem olyan cs... Többöpögős, mint pl. Rosamunde Pilcher filmjei, ezért különösen tetszett.

A rövid ideig élő Syvia Plath sorsának azt a szakaszát mutatta be az HBO életrajzi filmje, amelyik nagy vonalakban a házasságának történetét dolgozta fel. A nagy erővel fellángoló szerelem hogyan változott válássá végződő tragikus eseménnyé, amely erősen hozzájárult a hősnő önkezűleg elkövetett halálához. Gwyneth Paltrow – sok olvasható negatív vélemény ellenére - kiválóan alakította a háziasszony és a megcsalt feleség kizárólagos szerepét nem vállaló fiatalasszony alakját. A féltékenység két szempontból is dominált, egyrészt párjától – jogosan - hűséget várt el, másrészt úgy érezte, hogy a férj, Ted Hughes (a későbbi James Bond megtestesítője, Daniel Craig hiteles, maníroktól mentes játékával) irodalmi sikerei gátolják az ő művészi fejlődésének lehetőségét. Természetesen hozzájárult a mentális problémákkal már kora gyermekkorától való küzdelem is, amely erősen befolyásolta és alakította a személyiségét. A fokozott szenzibilitás hozzájárult a zseniális versek megírásához, de gátolta a „mindennapi” életbe történő beilleszkedését. Ezt a kettősséget jól illusztrálta a film. Amennyiben az alkotás arra inspirálja a nézőket, hogy megismerjék Sylvia Plath irodalmi munkásságát, maximálisan elérte a célját.