Nyugat-Berlinben, a Spree folyó partján történő forgatás közben egy kelet-berlini határőrhajó úszott be a helyszín közelébe, amit az amerikai és nyugat-európai stábtagok érdeklődve figyeltek meg.
A Lufthansa egy dokumentumfilmet is forgatott A hamis áruló forgatásáról, amiből például azt is megtudhatjuk, hogy William Holden egyik hiányzó kalapját a légitársaság Los Angelesből azonnal Dániába utaztatta a forgatásra.
A forgatási stáb és kellékeinek utaztatását Nyugat-Németország, Dánia és Svédország között a Lufthansa légitársaság végezte, ami hivatalos szponzora is volt a filmnek.
Koppenhága egyik forgalmas terén hatalmas tömeg gyűlt össze, amikor meglátták, hogy William Holdennel forgatnak ott filmet.
Az 1969-es Vad bandáig ez volt William Holden utolsó sikeres filmje az amerikai és európai mozikban.
William Holden mindkét fia segédkezett a film forgatása közben: a 16 éves West Holden az operatőr mellett, míg a 14 éves Scott pedig a férfiruhaosztályon segített be.
George Seaton elmondása szerint William Holden és Lilli Palmer nagyon jól kijöttek egymással, és gördülékenyen tudtak együtt dolgozni. Az egyetlen problémát Hugh Griffith jelentette, akinek ivási problémáit nehezen tudta kezelni a rendező.
A hamburgi vöröslámpás negyedben történő forgatás közben egy nő - észrevéve Lilli Palmert az utcán, kihajolva az ablakból - elkezdte énekelni Palmer egyik korábbi filmjének betétdalát. Ezt meghallva az utcában lévők csatlakoztak az énekléshez, észrevéve a német színésznőt az utca forgatagában.
Eric Erickson - akinek kalandjairól szól a film - aktívan részt vett a film munkálataiban. Többek között megmutatta a stábnak azokat a helyeket, ahol fontosabb események történtek, illetve a börtönt, ahová a Gestapo zárta be.
William Holden filmes karrierjében az 1962-es év egy hanyatló korszak kezdetét jelentette, azonban A hamis áruló az ugyancsak 1962-ben bemutatott "Az oroszlán" és a "Satan Never Sleeps" mellett kedvezőbb kritikai és nézői fogadtatásban részesült.
William Holden a stockholmi forgatás alatt ismerte és szerette meg a svédek nemzeti italát, az akvavitet.
Az alkoholproblémáiról elhíresült William Holden a forgatás kezdetén távol tartotta magát az italtól, de miután a forgatást elhalasztották a stockholmi tél beköszöntével, iszogatással töltötte az idejét. Nyúzottan és felpuffadt szemekkel tért vissza a forgatásra, de (az első nap kivételével) egyszer sem késett a munkából.
A stockholmi jeleneteket csak jelentős csúszással tudták felvenni, mivel a fagyos tél hamar beköszöntött a városban.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
