A Tüskeirtók az elmúlt néhány évtizedben használaton kívül került termőföldek, kaszálók és legelők elvadulásának társadalmi és gazdasági okait, az újbóli használatba vétel nagy erőfeszítését, a hektáronként millió forintokba kerülő munkát mutatja be.
Monor határában a kárpótlás során egy-egy… Több
A Tüskeirtók az elmúlt néhány évtizedben használaton kívül került termőföldek, kaszálók és legelők elvadulásának társadalmi és gazdasági okait, az újbóli használatba vétel nagy erőfeszítését, a hektáronként millió forintokba kerülő munkát mutatja be.
Monor határában a kárpótlás során egy-egy új tulajdonosnak szőlősorok jutottak, egy idő után az új gazdák felhagytak a gondozással. Alsónémediben és Magyarnándorban a gazdaságtalan gyümölcstermesztés miatt hagyták el a gyümölcsösöket. A felszámolásukra pedig nem költöttek milliókat. Komlóska néhány kilométerre kiszorult a Tokaji borvidékből, így elértéktelenedett az itteni bor, eladásra már nem termelik. A település lakossága a tizedére csökkent, ezért megszűnt a zöldség és szőlőtermelés is. A Kányi határ ügyeskedők területe volt. Egy évtizedig felvették a földalapú támogatást és legfeljebb a szárzúzásra költöttek, a rét és legelő gazdálkodással nem foglalkoztak.
Gerzsánszky Lajos és családja Kányban az új birtokos. Tízmilliókat költött a vadnövények irtására azért, hogy hús marháiknak legelője, szénája, abrakja legyen. Egy terület rendbetétele öt-hét évig is eltart. Nemegyszer többet kell költeni rá, mint amennyi a forgalmi értéke. Erre ma nincs támogatás, pedig a magyar történelem során az új termőföldeket hódító vállalkozók nagy kedvezményeket kaptak. (filmhet.hu)
(
hp)
