Zatôichi kesshô-tabi

A harmadik és a nyolcadik epizódok között a Daiei Stúdió ügyelt arra, hogy mindig legyen valami apróság a főhőshöz kapcsolódóan, amely valami pluszt ad a tulajdonságaihoz. Visszahozták a rendezői székbe Kendzsi Miszumit, akinél a masszőr sosem legyőz... Többhetetlen hős, hanem közönséges, hétköznapi ember, csak éppen az átlagnál több finesszel a fejében és nagyobb erkölcsi érzékkel. Miszuminál a természeti képek az átlagnál nagyobb szereppel bírnak, néha kisebb vizuális költemények, amik ráerősítenek az emberi tulajdonságokra. Azt már tudja a néző, hogyha Zatoicsi valamit megígér, azt mindenképp végrehajtja. Az sejthető, hogy egy kisbaba erős érzelmi kötődést válthat ki, tulajdonképp bárkinél. Viszont az említett apróság miatt számos ellenség zúdul rá, és a kicsi apja sem éppen erkölcsbajnok. A masszőr most szembesül csak igazán az élete árnyoldalával, mert minden győzelme után nyilvánvalóvá lesz számára, hogy az ő életmódjába egy gyermeket bevonni nem lehet. A forgatókönyv gondoskodik a férfi dada ellenpontozásáról, egy véletlen odasodorta nő személyében. A szituáció a feje tetejére áll, mert kisül, ezúttal a férfi bánik ügyesebben a csöppséggel, mint a nő. Az egyik legjobb történet a sagán belül. Ez egyaránt igaz a mese kidolgozottságára, a harcokra és az erőteljes érzelmi töltésre. A humor, dráma és erkölcsi tartalom az eper a tejszínhab tetején. Ugyancsak nézőbarát történet.