Gádor Béla író, újságíró, humorista 1906. május 22-én született Nyíregyházán Guttman Béla néven, zsidó családban. 1915-től a Kossuth Gimnáziumban tanult, az önképzőkörben is aktív volt, több iskolai díjat kapott. Ezután azonban visszavonult, két évtizeden keresztül banktisztviselőként dolgozott. 1947-től haláláig a Ludas Matyi munkatársa volt, 1948-tól 1953-ig felelős szerkesztője is, ezt követően főszerkesztője.
A közéleti szatíra művelője volt, Gábor Andor vonalát folytatta, finom... Több
Gádor Béla író, újságíró, humorista 1906. május 22-én született Nyíregyházán Guttman Béla néven, zsidó családban. 1915-től a Kossuth Gimnáziumban tanult, az önképzőkörben is aktív volt, több iskolai díjat kapott. Ezután azonban visszavonult, két évtizeden keresztül banktisztviselőként dolgozott. 1947-től haláláig a Ludas Matyi munkatársa volt, 1948-tól 1953-ig felelős szerkesztője is, ezt követően főszerkesztője.
A közéleti szatíra művelője volt, Gábor Andor vonalát folytatta, finom humorral. 1938-ban írt ugyan egy regényt, amely folytatásokban megjelent a Magyar Hírlapban, de nem váltott ki különösebb érdeklődést. Megjelent két másik regénye is 1940-ig, de ezek sem indították el az igazi karrierjét.
A 40-es évek második felétől rohamtempóban alkotott, sokféle műfajban (vígjáték, humoreszk, kabarétréfa, szatíra, bábjáték, novella) írt, konferansziéként is dolgozott, gyakori vendége volt a rádió műsorainak. Vígjátékai közül az Urak, költők, gyilkosok (1947) és a Lyuk az életrajzon (1958) lett a legsikeresebb. Az 50-es években megírta két film – az Állami áruház és a Dollárpapa – forgatókönyvét. Halála után is több művét – Othello Gyulaházán, Család ellen nincs orvosság, Lehet egy kilóval kevesebb?, Lyuk az életrajzon, Néhány első szerelem története, Hungária kávéház stb. – megfilmesítették.
1953-ban József Attila-díjat kapott. 1961. január 23-án hunyt el Budapesten.
(Filmbarbár)
