Dollárpapa

Mostanság több Darvas-filmet néztem meg, és azt meg kell hagyni, hogy több szerepben is a tipikus "hős szerelmes egy kis csalafintasággal sikereket ér el" típusú karaktert játszik, ez a szerep/történet egy icipicit mégis eltér a többitől. Érdekes jelenség, ami a filmben is megjelenik, hogy gyakran csak a pénzzel nyílnak meg az ember előtt azok a bizonyos ajtók, de akkor törvényszerűen az összes, még azok is, amelyeket az ember "ki se akart eredetileg nyitni", illetve, hogy általában a pénztől megváltozik az egyén és a többi ember kapcsolata, előítéletei egymással szemben, még sincs túldramatizálva a történet. Könnyed és vicces történet, ami egyben mégis tanulságos. Egy másfél órás szösszenet, ezért ideális lehet esti/lefekvés előtti filmezéshez, vagy, amikor az embernek csak egy kis punnyadásra van szüksége, hogy erőt gyűjtsön. Kifejezetten üdítő a manapság gyártott filmekhez képest... Talán ez is a legjobb hasonlat a filmre. Olyan, mint a limonádé abban az értelemben, hogy könnyű, kissé fanyar, de mégis édes és fantasztikus szomjoltó, ha az ember egy kis szórakozásra szomjazik.

Az egyik kedvenc magyar filmem. Jópofa poénokkal és karakterekkel. A történet is jól ki van dolgozva. Csak is ajánlani tudom.