Babay József író, újságíró, forgatókönyvíró 1898. november 28-án született Nagyatádon, szegény földművesek gyermekeként. Csurgóra járt középiskolába, majd Kiskunfélegyházára tanítóképzőbe, ahol polgári iskolai tanári képesítést szerzett. Az első világháborúban hadnagyként teljesített frontszolgálatot, hazatérése után zongoratanítással és újságírással kereste a kenyerét. 1925-ben Budapestre költözött,... Több
Babay József író, újságíró, forgatókönyvíró 1898. november 28-án született Nagyatádon, szegény földművesek gyermekeként. Csurgóra járt középiskolába, majd Kiskunfélegyházára tanítóképzőbe, ahol polgári iskolai tanári képesítést szerzett. Az első világháborúban hadnagyként teljesített frontszolgálatot, hazatérése után zongoratanítással és újságírással kereste a kenyerét. 1925-ben Budapestre költözött, és a Magyar Hírlap, a Világ, az Újság, a Magyarság című lapok munkatársa, az Új Idők főmunkatársa lett.
Sokféle műfajban alkotott, írt regényt, novellát, színpadi játékot, amelyekben rendszerint a falu idealizált, tündérvilágba emelt ábrázolását adta. A 30-as évek végétől kezdett forgatókönyveket gyártani, a második világháború végéig több mint egy tucatot készített, zömmel társszerzővel vagy társszerzőkkel együtt (Semmelweis; 5 óra 40; Rózsafabot; Leányvásár; Üzenet a Volga-partról; Egy szív megáll; Pista tekintetes úr; Családunk szégyene; Magyar kívánsághangverseny (ezek egy részéhez, valamint az Áll a bálhoz, az Andráshoz, a Heten, mint a gonoszokhoz, a Férfihűséghez dalszövegeket is írt)), több forgatókönyvéből pedig nem készült film.
Noha a Rákosi-korszakban kitelepítették Budapestről, még 1955-ben is alkotott, az ő nevéhez fűződik a Gábor diák forgatókönyve. Filmdalait több ízben Karády Katalin vitte sikerre. Zenés színdarabokhoz is készített betétdalokat, illetve ő a Mussolini-induló szövegének megalkotója. 1956. július 19-én halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)