1929. szeptember 27-én született Párizsban. Eredeti neve Suzanne Klochendler volt. Francia forgatókönyvíró és rendezőnő volt. Miután befejezte művészettörténeti tanulmányait a Sorbonne Egyetemen, ahol barátságot kötött néhány fiatal filmrendezővel, a francia „Nouvelle Vague”, vagyis „Új hullám” filmirányzatban lépett be a filmszakmába olyan rendezőkkel, mint Jean-Luc Godard, Jacques Rivette és Francois Truffaut. Saját bevallása szerint egyszerűen szerelmes volt a moziba, nyilvánvaló vált számára, hogy ezzel kell... Több
1929. szeptember 27-én született Párizsban. Eredeti neve Suzanne Klochendler volt. Francia forgatókönyvíró és rendezőnő volt. Miután befejezte művészettörténeti tanulmányait a Sorbonne Egyetemen, ahol barátságot kötött néhány fiatal filmrendezővel, a francia „Nouvelle Vague”, vagyis „Új hullám” filmirányzatban lépett be a filmszakmába olyan rendezőkkel, mint Jean-Luc Godard, Jacques Rivette és Francois Truffaut. Saját bevallása szerint egyszerűen szerelmes volt a moziba, nyilvánvaló vált számára, hogy ezzel kell foglalkoznia.
Ettől kezdve gyakran dolgozott együtt Francois Truffaut-val, főleg forgatókönyvíróként, de rendezőasszisztensként és casting rendezőként is. Vele és Jean-Louis Richarddal együtt 1975-ben Oscar-jelölést kapott az „Amerikai éjszaka” című filmért. 1981-ben Truffaut-val együtt elnyerte a César-díjat a „legjobb forgatókönyv” kategóriában „Az utolsó metró” című filmért.
A német megszállás alatt álló francia színházról szóló film forgatókönyvét Schiffman saját háborús tapasztalatai ihlették, ugyanis Franciaország német megszállása alatt zsidó édesanyját letartóztatták a Gestapo francia ügynökei, és a Beaune melletti táborba deportálták. Schiffman és testvérei egy apácarendnél talált menedéket. Közben az apja megismerkedett egy másik nővel. A gyerekek megkedvelték az új nőt, de remélték, hogy visszatér az anyjuk, aki végül egy német koncentrációs táborban halt meg. Az „Utolsó metróban” Schiffmanhez hasonlóan a Catherine Deneuve által alakított női főszereplőt is lelkiismeret furdalás gyötri, amikor beleszeret színésztársába, miközben zsidó férjének bujkálnia kell a nácik elől a színház alagsorában.
Truffaut 1984-es halála után Schiffman nehezen találta meg a közös hangot más rendezőkkel, ezért úgy döntött, saját filmeket készít. 1987-ben debütált rendezőként a „Le moine et la sorciére” című filmmel, melynek a forgatókönyvét is ő írta. Jelölést kapott érte César-díjra, a „legjobb első mű” kategóriában. Emellett fiatal filmeseket is támogatott, akiket anyagilag és szakmailag segített.
1949-ben feleségül ment Philippe Schiffman amerikai művészhez, akivel 2000-ben történt haláláig együtt voltak. Fiaik, Matthieu és Guillaume színészként és operatőrként dolgoznak. Suzanne Schiffman 2001-ben, 71 éves korában halt meg rákban. A párizsi „Pére Lachaise” temetőben nyugszik.
(Crystaldeer)
