Adèle H. története

Kedvelem François Truffaut filmjeit, bár a kosztümös filmekért nem rajongok, de Isabelle Adjani (Victor Hugo szerencsétlen sorsú legkisebb lányát játszotta magas művészi színvonalon) szépségéért bevállaltam a film megnézését. Érdemes volt! Az őrület ... Többa legnagyobb fenyegetések egyike az ember életében, ez szállta meg a lányt, akinek a szűkebb családja is ebben a vonatkozásban terhelt volt. Az a szenvedés, amelyet a viszonzatlan szerelem miatt átélt, felér a legnagyobb fizikai fájdalmakkal. Együttérzéssel és sajnálattal néztem a történetét. Ő volt az egyetlen, aki túlélte írózseni édesapját, de ez a túlélés a mentális állapota miatt vajmi keveset ért. Megható, romantikus história, igaz, hogy az élet írja a legszívszorítóbb regénybe illő történeteket.

Engem nagyon megérintett ez a film, tele érzelemmel és fordulattal. Nem az a szimpla romantikus film, hanem úgy érzem, mélyebb mondanivalója is van. A díszlet is nagyon jól felépített, mindemellett pedig a képi világa is nagyon szép.

Az ember azt gondolná, hogy csupán egy újabb tucat-történetet lát majd a szerelemről, de nem. Ez az alkotás valóban nagyon egyedien tudja megragadni ezt a témát, ráadásul a korszellemet is, mindezt egy nő szemszögéből láttatva. Szerintem monumentális az egész koncepció. Nézzétek meg!