Bárány Tamás író, forgatókönyvíró 1922. március 21-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári egyetemen tanult, 1946-ban lett bölcsészdoktor. A második világháború idején tisztviselőként dolgozott, majd a Világosság munkatársa lett, később könyvtárosként tevékenykedett. A Budapest című folyóirat segédszerkesztője lett, az 50-es évek elején az Új Magyar Könyvkiadó, majd a Magvető Kiadó szerkesztője volt. 1956 után... Több
Bárány Tamás író, forgatókönyvíró 1922. március 21-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári egyetemen tanult, 1946-ban lett bölcsészdoktor. A második világháború idején tisztviselőként dolgozott, majd a Világosság munkatársa lett, később könyvtárosként tevékenykedett. A Budapest című folyóirat segédszerkesztője lett, az 50-es évek elején az Új Magyar Könyvkiadó, majd a Magvető Kiadó szerkesztője volt. 1956 után szabadfoglalkozású író volt, illetve több tisztséget is betöltött (az Írószövetség ellenőrző bizottságának elnöke, a Szerzői Jogvédő Hivatal elnökségi tagja, a PEN Club alelnöke stb.).
Írói pályája diákként indult, 1937-től 1949-ig négy verseskötetet adott ki, majd a háború után áttért a regényírásra. Az És megindulnak a hegyek (1947) szürreális nácizmus kritika, majd áttért a "nagyrealizmusra" (Húsz év, 1954). Írt a magánélet és a társadalom kérdéseiről (Csigalépcső, 1956), generációs problémákról (Apátlan nemzedék, 1960), fiktív riportregénynek "álcázott" szocializmus bírálatot (Város esti fényben, 1968), irodalmi paródiákat (Félszárnyú Pegazus, 1982), de készített drámákat, kisregényeket, elbeszéléseket, rádió- és tévéjátékokat is.
12 színművét mutatták be itthon és külföldön. Összesen mintegy ötven kötete jelent meg, némelyik műve több kiadásban is. Több regényét filmre vitték, továbbá ő írta meg az Asszonyok mesélik (1971) és a Férfiak mesélik (1972) című tévéfilmek forgatókönyvét is.
Élete során számos díjban, kitüntetésben részesült. 2004. november 10-én halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)
