Benedek Tibor

0

Benedek Tibor 1911. szeptember 16-án született Miskolcon. Kezdetben a Kertész utcai Kereskedelmi Iskola diákja volt, majd az Országos Színészképző Iskolában folytatta tanulmányait, Törzs Jenő tanítványaként.

Dolgozott az Érsekújvári Színház tagjaként, szerepelt több vidéki társulatnál is, majd a budapesti Arizona mulató dzsesszénekese lett. 1938 és 1945 között a zsidótörvények miatt nem játszhatott színpadon, munkaszolgálatra hívták a Szovjetunióba. Hazatérve tisztviselő lett a Polgármesteri Hivatalban, majd 1948-tól ismét a színpadi deszkákon szórakoztatta a közönséget.

Kezdetben a Kamara Varietében és a Fővárosi Vígszínházban, majd 1951-től a Vidám Színpadon játszott, ahol önálló műfajt teremtett a kabaréban. Kis időre a Petőfi Színház társulatánál is alkotott, de kedvezőtlen egészségi állapota miatt visszatér a Vidám Színpadra és itt is maradt haláláig. Itt írta meg számára Fejér István a tudálékos kispolgárról, Zácsekről szóló jeleneteket.

Benedek Tibor egyéni poénjaival színezi át a rábízott szerepeket; szavajárása, szólásai legendássá váltak az idők során. A Magyar Televízió önálló műsort tervez a művésznek, aki a rádióban az egyik legnépszerűbb humorista volt ebben az időben. A Vidám Színpadon felkérik, hogy ősszel Zácsekként konferálja végig a műsort. Ám a kivételes művész, félelmei nyomása alatt, két nappal 52. születésnapja után, 1963. szeptember 18-án váratlanul véget vet életének.

A filmvásznon először a Kétszer kettő néha ötben (1954) tűnt fel, majd Darvas Ivánnal szerepelt együtt a Dollárpapa (1956) és a Gázolás (1956) című filmekben. Derűjét, jellemének emlékét olyan jeles magyar filmek őrzik, mint a a Felfelé a lejtőn (1959), a Gyalog a mennyországba (1959), a Fűre lépni szabad (1960), a Próbaút (1961) vagy a Felmegyek a miniszterhez (1961) című alkotások.

A nagy nevű művész egyetlen fia, Benedek Miklós szintén édesapja hivatását válaszotta, míg unokája, az ő nevét viselő Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.