2016.09.21 14:22 e-batta Olvasottság: <100x
0

A

Aamir Khan, hát persze. Ez esetben Bollywood-fanoknak kötelező.

Ráadásul ezúttal nem csak mint színész, hanem kivette a részét a filmkészítésből is, mint producer és rendező. Producerként tíz filmet jegyez, rendezőként ezt az egyet. Van egy olyan érzésem, hogy annyira maximalista, hogy azért nem vág bele megint, mert valószínűleg nagyon sok energiáját felemésztette ez a film. Tény, hogy csak a film közepén jelenik meg, de onnantól állandóan jelen van. És kiválóan oldotta meg a színészvezetést, gyerekekkel mindig minden sokkal nehezebb.

A

Az Ishaant alakító Darsheel Safary olyan elképesztő alakítást nyújtott, hogy a kritikusok jelölték a legjobb színész kategóriájában az indiai FilmFare díjátadón (ott az az Oscar), ami gyerekszínésszel azt hiszem már megesett (ötven éve osztják a díjat), de hogy valaki meg is nyerte volna, szerintem, ő volt az első. Tény és való, hogy ahogy nézed a filmet, ahogy szurkolsz neki, ahogy vele együtt búsulsz, ahogy általa nézve egyre érthetetlenebb a világ, ahogy az ő szemével látva az állványon leeső festékesvödörnek is lírai kompozíciója van, úgy érzed teljes mértékben azonosulsz vele. Ehhez tényleg nagyszerű rendezőnek, és okos cselekményvezetésnek kell lennie.

A film második felében meg többször is megkönnyeztem a száműzetését, hogy szülei értetlensége egy bentlakásos iskolába juttatta, ahol végképp megtörik lázadását, egyedi látásmódját, és szinte katatón állapotba kerül.

Aamir Khan a fiatal, ambiciózus rajztanárként nagyon-nagyon szeretnivaló volt, ahogy először próbálta megkedveltetni magát a befelé forduló gyerekkel, majd az apró információmorzsákra támaszkodva kinyomozta, hogy a gond nem a gyerekkel van, hanem a diagnosztizálatlan diszlexiájával.

Vele együtt dühöngünk a társadalmi képmutatáson, ahogy egyre nagyobb nyomás nehezedik egyre kisebb gyerekekre, mert már csak a pontszámok számítanak, meg az az egyetemi végzettség, mindent mérnek, és a második hely már nem jó semmire.

És izgulunk, hogy sikerüljön neki, kiemelni a kisfiút a depressziójából, hogy ismét játékos, kacagó, mindennek örülő gyermekké váljon.

Ez a film is tarolt a díjátadókon 13 díjat vitt el a 28 jelöléséből.

családi | dráma

A Taare Zameen Par című filmben egy 8 éves kisfiút mindenki lustának és bajkeverőnek tart, egészen addig, amíg új tanár érkezik az iskolába, aki megfelelő türelemmel és a... több»

0