Mithrel   2019.02.22 18:02   olvasottság: <100x
0

I'm going ghost!

Nem értem, hogy gyerekkoromban miért nem találkoztam ezzel a rajzfilmsorozattal - pedig még magyar szinkronnal is nézhető. Ha adták is nálunk, nem vihették túlzásba. Igazán kár érte, ugyanis egy egyébként imádnivaló sorozatról van szó.

Ellenben a mostanában készített, túlnyomórészt értelmetlen, fura vagy szimplán kicsit sem gyerekeknek való mesékkel, a Danny Phantom (vagy Danny, a fantom) valami teljesen mást kínál. A kisebbek számára is követhető cselekménye van, aranyos, valóban gyerek szereplőkkel, nem túltolt akcióval és csak néha szájbarágós tanulságokkal. Emellett pedig az "elvilegfelnőtteknek" is kedveskedik vicces kiszólásokkal, olyan poénokkal, amikkel finoman parodizálja a zsánerét, a rajzfilmekre és mesékre jellemző elemeket, megoldásokat. És ez a kettősség teszi igazán élvezhetővé mindenki számára az alapvetően gyerekeknek készült sorozatokat/filmeket.

I'm going ghost!

Említettem már a szereplőket - igazán kellemes meglepetés volt, hogy kivételesen normálisak. Nem viselkednek dedósan, nem akarnak felnőttek lenni, egyszerűen olyanok, mint az átlagos kamaszok. Elérhetetlen plátói szerelmeket kergetnek, odavannak a kütyükért, vagy éppen alternatív stílusoknak hódolva fejezik ki önmagukat. Ezek mellett más klasszikus sztereotípiák is megjelennek természetesen (a szép de üresfejű libától kezdve a személyes bosszú vezérelte ellenségig), de a főszereplők személyiségét mégse kizárólag ezek a tulajdonságok adják. Ahogy halad a történet, fejlődnek és változnak, kiteljesednek ők is, ezzel pedig igazán közel kerülnek a nézőhöz.

A történet maga is elég érdekes, és a maga idejében még egyedinek is számított - ma azonban nehéz lenne kitűnnie a sok szuperhősös sztori közül. A cselekmény központjában Danny szellemessége áll (szó szerint és átvitt értelemben is), így nem meglepő, hogy az ő személyét adó ellentét is fontos eleme a shownak. A készítők azonban ügyesen egyensúlyoztak az átlagos srác és a fantom élete között, egyik rész erre fókuszál, a másik arra. Nem szeretnék spoilerezni, de azt azért elmondhatom, hogy a rosszfiúkat alakító szellemek is jól ki lettek találva, ők is kaptak saját személyiséget, és időről időre visszatérnek, nem tűnnek el egy szereplés után a süllyesztőben.

Összességében tehát úgy vélem, hogy ez a sorozat valamit nagyon tud, és annak ellenére, hogy mennyire alulértékelt és (nálunk) ismeretlen jelenség, mindenképpen megéri adni neki egy lehetőséget. Csak ajánlani tudom!

0