Vannak alkotók, akik olyannyira eggyé válnak egy szereppel, hogy utána képtelenek elengedni azt. És vannak olyan emlékezetes szerepek, melyek egy életre meghatározzák megformálójuk karrierjét. Ez a fajta beskatulyázás valakit feszélyez, és mindenáron megpróbál kitörni a róla alkotott képből. De Sylvester Stallone érezhetően élvezi a közönség róla alkotott képét, és ameddig csak teheti, lubickol még a karrierje fénypontját megelevenítő lehetőségekben.
Erre a koncepcióra épül a teljes The Expendables – A feláldozhatók sorozat, de Stallone vagy éppen Schwarzenegger karrierjének elmúlt tíz évére is inkább ez volt a jellemző. Ezek után nem meglepő, hogy a sorozat lezárása után Stallone még kétszer ismét felcsatolta a boxkesztyűt Rocky-ként a Creed franchise-ban, és most elkészítette másik ikonikus karakterének utolsó utáni filmjét, a Rambo V. – Utolsó vért.
A Rambo életének epilógusaként is értelmezhető utolsó felvonás kifejezetten izgalmasan indul. Kedvenc veteránunk nyugalmasnak nem mondható visszavonultságban tengeti mindennapjait Mexikó közelében lévő farmján. Még mindig küzd poszttraumás stressz szindrómájával a háború és az előző filmek eseményeinek következtében. Elszakadni azonban továbbra sem képes a borzalmaktól. Önkéntes nyomkeresőként a hatóságok szolgálatában rendszeresen újra találkozik a halállal. Tenni akarása nem engedi a traumák eltemetését, melyek lassan felemésztik. Azaz csak emésztenék, ha a film második felétől nem kellene leszámolnia az aktuális rosszfiúkkal.
John bácsi ugyanis kénytelen ismét Rambová válni, mikor nevelt lánya egy félresikerült mexikói kaland után az egyik kartell veszedelmes főnökeinek kezébe kerül. Ezzel pedig fel is oldódik visszavonult hősünk szorongása és a PTSD-t bosszúra váltva indul utolsó útjára. A békés nyugdíjas éveket messziről kerülő veterán a korábbiaknál is nagyobb lendülettel veti bele magát az események sűrűjébe. A rajongókat kényszeredetten kiszolgálni akaró film utolsó félórája bármelyik másodvonalbeli akciófilm utolsó harmadaként megállná a helyét. Az Utolsó vér meg sem próbál újat mondani a műfajban, vagy Rambo életében. Az alkotók egyértelműen egy véres akcióorgiát, egy utolsó leszámolást terveztek. Így a film a nyolcvanas évek korszelleméhez képest semmi újítással nem szolgáló, felszínes lezárása lett egy valaha jobb napokat is látott sorozatnak.
A Rambo-filmek minősége egyre csak romlott minden újabb résszel. Ez a klasszikus akciófilmek szerelmeseit aligha zavarta bármikor is, de a legújabb felvonással mélypontra jutó sorozat nemigen fog visszatérni többé. Egy ilyen lezárás után talán könnyebb is elengedni kedvenc veteránunkat. A Rambo V. tizenegy évvel az előző rész után még utoljára elszórakoztat a maga bájos bambaságával. Az idősebb rajongóknak feleleveníti a nyolcvanas évek videotékás mozijait, a fiatalok pedig átélhetik szüleik tinédzserkorának mozivarázsát. Mindenki másnak az utolsó Rambo egy pillanatok alatt felejthető tucatfilm lesz, ami semmi többet nem tartogat annál, mint amire számíthatunk. Nincs az előzetesekben sugallt érett, felnőttes lezárás vagy dramaturgiai mélységek, mint Hugh Jackman búcsúdalában, a Loganben. Stallone hű maradt a fénykorához, és semmit nem változtat az egykor már bejáratott recepten. Ez azonban nem elég a továbblépéshez, de még a nosztalgiázáshoz is csak alig.
77 Rambo 5: Utolsó vér (2019)
John Rambo utolsó akicójára készül, azonban nem lesz könnyű dolga, ugyanis ellenfele egy rendkívüli hatalommal bíró mexikói kartell. A leszámolás kezdetét veszi, Rambónak... több»
Szereplők: Sylvester Stallone, Paz Vega, Adriana Barraza, Sergio Peris-Mencheta, Louis Mandylor
