Az elmúlt napokban ismét elővettem egy olyan filmet, amit kimondottan kedveltem gyerekkoromban (bár már akkor sem tartozott a kedvenceim közé, de elvoltam vele). A fő mondanivalóját, hogy mennyire káros hatású lehet az UV-sugárzás az élőlényekre (vagy akár az emberre is), annak idején még fel sem fogtam. Gyerekfejjel számomra ez a film csupán arról szólt, hogy túrázó emberek egy csoportja miként próbálja túlélni a megvadult állatok támadásait. Sajnos mára még aktuálisabb ez a téma (mármint a káros UV-sugárzás); elsősorban pont emiatt néztem újra eme alkotást, és azt kell, hogy írjam, kevés olyan film ugrik be azonnal, ami ennyire komoly témával foglalkozik, mégis sikerül neki annyira elszúrni az ötletet, mint ahogy azt az 1977-es Az állatok napja tette.
A 70-es években virágzott az úgynevezett állatos (vagy rovaros) horrorfilmektől, hisz szinte minden évben készítettek egy-két meghatározónak nevezhető alkotást e rétegműfajon belül. Ezek mellett kaptunk még jó pár kis költségvetésű próbálkozást is, amelyek többségének a minősége finoman szólva is megkérdőjelezhető volt. Jelen filmünk valahol a fentebb említett két tartomány közt helyezkedik el, méghozzá pont a történetében rejlő lehetőségek miatt, viszont a kivitelezése rendkívül gyengére vizsgázott.
Az első komolyabb problémám a filmmel, hogy pokolian elnyújtják a történet felvezetését, merthogy a játékidő feléig szinte semmiféle feszültségforrás nem található benne. Ezen időszakban elsősorban a különböző karakterek bemutatásával voltak elfoglalva a film készítői, ami még persze megbocsátható is lehetne, hisz van itt bőven eltérő karakter, de sajnos a legtöbbje vagy érdektelen volt számomra, vagy teljesen közömbös; és persze ott volt a Paul Jenson karaktere (akit Leslie Nielsen (1926–2010) alakított), aki pedig a negatív szereplő volt.
Egy szó mint száz, a film szinte összes karaktere annyira súlytalan lett (ez alól csupán a Leslie Nielsen karaktere a kivétel), hogy teljesen felesleges volt ilyen mennyiségű játékidőt rájuk fordítani, hisz ezzel csak azt érték el a készítők, hogy már az eleje teljesen ellaposodott. Ezek után sajnos ráadásként még a történetben is voltak olyan dolgok, amiket vagy teljesen feleslegesen tettek bele (pl. a katonaság megjelenése), vagy egyszerűen hagytak magyarázat nélkül (pl. Leslie Nielsen megváltozása).
Ezen negatívumok mellett pedig még ott voltak az állattámadások, amiket szintén elég tartaléklángon szolgáltak fel a nézőknek, a kivitelezéséről pedig már nem is beszélnék. Értem én, hogy az alacsony költségvetés sok mindenben gátat szabhatott a készítőknek, nem is ezt hoznám fel a legfőbb hibaként, hanem, hogy egyszerűen az volt az érzésem, hogy képtelenek voltak a történetben rejlő lehetőségeket kellőképpen kiaknázni, és a kellő feszültség megteremtését elérni.
Nem vagyok kimondottan oda azért, hogy az elmúlt évek/évtizedek során szinte már mindent remake-elnek, de ha hirtelen kéne egy olyan filmet mondani, aminek nem ártana, főleg ha megfelelő filmesek keze közé kerülne, akkor talán ez az alkotásra lenne az, mert tényleg ráférne.
55 Az állatok napja (1977)
Egy váratlan ökológiai katasztrófa megváltoztatja a Föld ózonegyensúlyát, emiatt pedig megváltozik az állatok viselkedése. Váratlanul emberekre támadnak, és az egyik baleset... több»
Szereplők: Leslie Nielsen, Christopher George, Richard Jaeckel, Ruth Roman, Lynda Day George
