Posztmodern rendszerhiba

2022.02.16 10:03 Lubi Olvasottság: 194x

4

A népszerű francia rendezőzseni, Jean-Pierre Jeunet legújabb alkotása egy apokaliptikus szatíra képében mesél az emberiség jövőjéről.

A BigBug futurisztikus történetében a robotok fellázadásának lehetünk szemtanúi, miközben a film hősei otthonuk kényelmébe zárva, háztartási androidjaik hóbortjainak kiszolgáltatottan epedeznek segítségért.

Jean-Pierre Jeunet ezúttal is kiváló vizuális érzékkel prezentálja erősen ironikus elképzeléseit arról, hogy merre is tart az emberiség. A sok tekintetben önnön pusztulását előidéző lakosság tagjai kizárólag sekélyes önzőségükkel vannak elfoglalva, miközben jól megtervezett, automatizált világuk széthullik körülöttük.

A BigBug szituációs drámája az egy helyszínre összezárt különböző karakterek közötti feszültségből táplálkozik. A megalkotott színes-szagos jövőkép iróniája azonban elszáll a halovány nyárspolgárok hétköznapisága mellett. A történet lényege, hogy nézőként magunkra ismerhetünk az egyes emberi gyarlóságok láttán, így a film gondolkodásra késztet a sorsunkat illetően. A BigBug görbe tükröt tart a fennálló társadalmi rend illogikus gépezetének. Jean-Pierre Jeunet lemondó megfigyelései az elidegenedő emberi kapcsolatok, a művészetek szerepe vagy éppen a bürokrácia működése kapcsán mégsem képesek túllépni az egyszeri gegek szintjén.

A BigBug posztmodern felfogásában a színpadias, rikító díszletek komfortjától kezdve az elnagyolt karakterábrázolásig a történet minden eleme erős idézőjelek között értelmezendő. Jean-Pierre Jeunet filmje számos izgalmas kérdést vet fel cselekménye során, az ezekre adott ironikus reakciói mégsem kielégítőek. A BigBug prezentál ugyan egy felforgató problémát, az erre adott válasszal mégis adósa marad nézőinek. A film mosolygós légköre kevés teret hagy a nyomasztóbb háttértörténések drámai súlyának érzékeltetésére, így a legtöbb bemutatásra kerülő felvetést sem éri érdemi kritika Jean-Pierre Jeunet rikítóan halovány jövőképében.