Új dimenziók

2022.04.09 14:04 Artemisia Olvasottság: 616x

6

A Marvel alapvetően materialista világától kissé elszakad az MCU egyik legkülönösebb hősének, Doctor Strange-nek a bemutatkozó filmje. Szokásos eredettörténetként indul, az egoitsa, egzakt gondolkodású Dr. Stephen Strange életvitelét és napi rutinját láthatjuk, melyet teljesen felborít egy váratlan baleset. Miután a nyugati tudomány nem tudja őt teljesen meggyógyítani, Stange Nepálba utazik, hogy felkeresi a Kamar-Taj rendet, ahol megismerkedik a keleti filozófiával, az absztrakt mágiával és az immateriális sötét erők fenyegetésével.

Bár csak felületesen érinti a keleties elemeket, azt a keveset okosan kombinálja a bejáratott marveles panelekkel, így a Doctor Strange hangulata friss és újszerű, ami nagyon jót tesz a filmnek.

Látványvilágában szintén megmutatkozik az innováció, hiszen pörgős akciójelenetek, modern kütyük és nagyszabású csatajelenetek nélkül, pusztán a térrel, a valósággal és relativitással való játékkal nyújt fantasztikus látványt. És noha merész döntés volt egy Marvel-filmtől, de bámulatosan stílusos és hatásos volt, hogy a végső összecsapást nem egy akcióorgiát ígérő csörte, hanem egy pszichológiai próbatétel, egy rafinált időhurok jelentette.

Színészfelhozatal terén szintén erős, Benedict Cumberbatch karizmatikusabb már nem is lehetne a címszerepben, mintha csak ráöntötték volna Doctor Strange szerepét.

Rachel McAdams szintén nagyszerűen játszik, bár szerepéből adódóan háttérbe szorul a film során.

Mads Mikkelsen a rossz útra tért Kaecilius szerepében egy összetett gonosz, bár nem kapott elég teret a kibontakozáshoz.

A legerőteljesebb alakítást mégis Tilda Swindon nyújtja a bölcs és rejtélyes Ősmágus szerepében. Kár is volt, ilyen hamar feláldoztak egy ilyen jó karaktert.

A Doctor Strange tehát sikeresen kibővítette (szó szerinti) új dimenziókkal és újszerű hősábrázolással a Marvel palettáját. Közel sem hibátlan alkotás, de a kellő frissítést minden téren meghozta.