Doppio faccia / Két oldalról
Rendezte: Riccardo Freda.
Operatőr: Pogány Gábor.
Írta: Edgar Wallace.
A regényt adaptálta és a forgató könyvet írta: Riccardo Freda, Lucio Fulci, Paul Hengge.
A zenéjét szerezte: Nora Orlandi.
Érdekes és tanulságos történet. Igaz, inkább misztikus, mint véres, de egy korai giallo, ami akkoriban krimi/dráma besorolást kapott.
Élénk színek és szép beállítások, amit Pogány használt a film közben. A szuperközelik és a fahrtozás is jól működik.
Jó és hatásos színészi játék, ami a képernyőről is teljesen hitelesen lejön. Persze a meztelen nők innen sem hiányozhatnak, de itt ez másodlagos, viszont egyértelműen nem elhanyagolható látvány.
Na de nézzük, mi is a sztori.
John Alexander (Klaus Kinski) és Helen Alexander (Margaret Lee) két éve házasok és már ellaposodott a kapcsolat.
Helen szerelmi viszonyba bonyolódik egy nővel, Lizzel (Annabella Incontrera) és úgy látszik, nem érdekli a férje, jól érzi magát a nővel.
De a boldogság nem tart sokáig, hiszen Helen egy borzalmas autóbalesetben meghal, John örököl mindent, hatalmas vagyonra tesz szert. Eltelik egy pár hónap, és John megismerkedik egy nővel, Christinével, akivel megnéznek egy filmet az otthoni mozinak berendezett vetítőteremben Egy lefátyolozott nő sétál el a kamera előtt, akinek a nyakán egy ugyanolyan jel van, mint a volt feleségének.
John eszeveszett nyomozásba kezd, eközben a rendőrség, Gordon felügyelővel (Luciano Spadoni) és persze Helen apjával, Mr.Brownnal (Sydney Chaplin) az élen, a férfit vádolják, azt állítva, hogy az autóbaleset valójában gyilkosság volt.
A titokzatos nő, aki Grófnőnek hívja magát, megbeszél Johnnal egy furcsa randevút egy elhagyatott templomban. A férfi természetesen elmegy a találkozóra, ahol a nő és elmondja, hogy ő valóban Helen, csak a balesetben eltorzult az arca, és azért hordja a maszkot. Könyörög a férfinak, hogy ölje meg, mert nem akar így élni tovább.
De John megsejt valamit és hirtelen lerántja a nőről a maszkot, és ott áll előtte Liz.
Töredelmesen bevallja a férfinek, hogy Helen apjával együtt tervelték ki ezt a színjátékot, és valójában meg akarták ölni a férfit, hogy Helen halálát megbosszulják.
Elmondja, hogy Helen apja átvette volna a nagy céget, elvette volna az örökséget, ami Helené volt, és Liznek is adott volna egy hatalmas összeget.
Meglepődtem a végén, nekem kifejezetten tetszett.
Persze ez ízlés kérdése.
Én csak eszem egy kis párolt káposztát magában.
Kedvenc fotelem pedig ugyanolyan kényelmes, mint mikor megvettem.
