Családi filmnézés, nem éppen az én ínyemre, de hatalmas rácsodálkozással vettem tudomásul...
Miért is?
Íme...
Lassan csorgatott olvasztott, és illatozó csoki, tökéletesre pirult gyönyörű sült csirke, illatos, fantasztikus színezetű grillezett zöldségek...
Nora Ephron kulináris mozijában a Meryl Streep es Amy Adams buzgón főz és önfelfedez, de csak az egyik konyhából távozunk jóllakottan. Éhgyomorra nem ajánlott!
Nyálcsorgatás viszont garantált!
Ahogy augusztus-szeptember környékére a nyári blockbusterek robbanásai lejjebb csendesednek az amerikai mozikban, a nagyköltségvetésű folytatások és újra-filmek mellé be-be settenkedik egy-egy kevésbé nagyhangú, kifejezetten nőknek készült csodálatos, mézes-mázos mozi-mese is. Az, hogy ezek egyike a Meryl Streep nevével fémjelzett Julie & Julia, már csak azért sem meglepő, mert Streepnek a nyári premierek igencsak bejöttek a 2000-es években... A média újabban box-office koronázott királynőjeként emlegeti a 15(!)-szörös Oscar jelöltet (két alkalommal haza is vitte a szobrot), s nem is teljesen véletlenül...
Így tehát nem meglepő, hogy a Julie & Julia-ban szintén egy fiatal játszótársat kapott a színésznő, Amy Adams személyében...
Ez alkalommal azonban nem is találkoznak a vásznon, kettőjük története párhuzamosan, egymást meg-megszakítva fut. S éppen így, hogy Streep alakítása szétosztva, néhány perces jelenetmorzsákban kápráztat csak, képes a film fenntartani a zseniális izgalmat, és minőséget. Nora Ephron, veterán romantika felelős rendezése ügyesen egyensúlyozza Adams karakterének jellegtelen történetét Streep életvidám, erőtől duzzadó hősnőjének életképeivel.
A sztori a fiatal New York-i Julie Powell (Adams) története, aki miután élete teljesen zsákutcába kerül, új célként azt tűzi ki maga elé, hogy egy év alatt végigfőzi a híres “Hogyan váljunk a francia konyhaművészet mesterévé” c. Julia Child szakácskönyv összes receptjét, s kalandjait őrült, és aranyos blogjában örökíti meg...
Julia Child (Streep) volt Amerika leghíresebb mesterszakácsa az ötvenes években (néhány évvel ezelőtt halt meg egyébként). Ő az, akit egy személyben felelősnek tartanak azért, hogy az amerikai közízlés (relatíve) nyitottabbá vált a külföldi (ez esetben francia) konyhaművészet iránt. Child kulináris legenda, könyvei és tévéműsora alapján tanult meg egy generáció francia ételkülönlegességeket főzni a szokásos hús-krumpli átlagos menü helyett. Julie történetével párhuzamosan így Julia életébe is bepillanthatunk, ahogyan dacolva a hagyományokkal amerikaiként és persze nőként a híres francia La Cordon Bleu kulináris akadémia diákja lett a negyvenes évek Párizsában, majd hosszú évek küzdelme után kiadta első francia szakácskönyvét angol nyelven, ami a maga nemében formabontó és zseniális...
Az azonos című regényből készült Julie & Julia sztorija már könyvként sem volt kiegyensúlyozott alkotás. Nem csoda hát, hogy forgatókönyv megörökölte a regény gyengéit: a fiatalabb hősnő önző, nyavalygós, hisztis kirohanásai egyhangúnak ítélt élete és férje ellen sajnos Ephron filmjét is átitatják. Így a néző alig várja, hogy Julie Powell kalandjai leálló sávba álljanak, átadva a terepet Julia Childnak és a 40-es évek varázslatos Párizsának.
Streep tökéletes alakításában ugyanis Julia Child maga a kirobbanó őserő, és életöröm. Az egyébként nem túl magas Streep mellé Ephron a világ összes alacsony statisztáját megszerezte, férje szerepét a mély növésű Stanley Tucci-ra bízta, Streepre toronymagas sarkú cipőt húzott, s alsó szögből filmezte, hogy Julia Child királynői sudár termetét visszaadja.
Streep karaktere nyomán kisüt a nap, ahogy a párizsi piacon suhan árustól-árusig, kóstol, alkudozik és kokettál, majd kicsattan az jókedvtől és az életigenléstől. Streep egy-két mesteri vonással, Child sajátos hanglejtésével, széles gesztusaival és hatalmas, jóízű nevetésével újabb bámulatos karakterrajzot varázsol elénk.
Julia karaktere mellett Julie (nem Adams színészi játéknak, hanem a megírt történetnek a hibája) figurája egy túl ambiciózus opportunista karikatúra csupán. Julie példaképe receptjeinek újragondolásával, és újrafőzésével s az erről való blogolással egy év alatt hihetetlenül híres lesz. Bálványának ez 13 év kemény munkába és az amerikai nép vacsoraízlésének teljes megreformálásába került. Így aztán Streep vad öröme, miután a 13 éves kilincselés után a kiadó végre úgy dönt, hogy a könyvét megjelentetik, valahogy jobban meghatja a nézőt, mint Julie könnyáztatta diadala, mikor a 12 hónap leteltével egyik magazin a másik után hívja, hogy rovatot ajánljon neki, ami hatalmas nagy szám.
A moziból kifelé jövet az ember hamar elfelejti a savanyú arcú Julie-t, s kellemes melegséggel gondol az élettel túlságosan teli Juliára.
S persze alig várja, hogy végre egyen valamit.
Ó, én is megéheztem az írásban, úgyhogy egy kis nasi még belefér!
Kedvenc fotelem meg nagyon kényelmes, így ez egy kulináris élmény a javából!
dráma | életrajzi | romantikus
Julie Powell élete nem mondható épp a legsikeresebbnek. Céljait nem igazán sikerül megvalósítania, egyetlen szenvedélye a főzés, amiről blogot is vezet. Julia számára sem... több»
Aranyos!