Nem igazán voltam sorozatrajongó, kevés sorozat tudja fenntartani az érdeklődésem. Az önismétlést nem igazán kedvelem, ezért bukott el nálam a Dexter, vagy a TWD. Egészen addig kötnek le, ameddig újabb és újabb titkok, rejtélyek kerülnek napvilágra. No és amíg sejtelmem sincs, mire is megy ki a játék.
A War of the Worlds erőssége ebben rejlik. Kellően érdekes a történet, látjuk, hogy szálak tartanak egymás felé, de homályba vesznek a miértek, a magyarázatok. Maximum feltételezünk, ki - ki a fantáziája szerint elmélkedhet. A megvalósítás nagyon jó, nem keveset járkálunk a kihalt utcákon. A poszt-apokaliptikus hangulatot maximálisan jól közvetítik, és adják át. Egészen beszippantja az embert, érzelmileg könnyű azonosulni a szereplőkkel, és a világvége hangulatával. Szóval magára a történetre, és a film ritmusára nem lehet panaszunk. Minden rész végén kíváncsian állunk neki a következőnek. A szereplők rendben vannak, pedig nagy neveknek híján vagyunk, leszámítva Gabriel Byrne-t, és talán Daisy Edgar-Jonest, bár ők sem az A kategóriás sztárok táborát erősítik.
Sajnos viszont vannak gyengeségek is. Sokszor teljesen logikátlanok és irreálisak a reakciók. Ami számomra még ezeknél is zavaróbb volt, az az űrlény koncepció. Legalább is amivel idáig találkoztam. Az utcákon túlélőket gyilkoló robotkutyaszerű izék nem éppen fantáziadús megoldás. Egyrészt elég lassú mozgásúak, másrészt roppant hangosak, harmadrészt elvileg egy jól irányzott lövés leteríti őket. Valamiért mégis állandóan meglepik hőseinket, és azt a fránya lövést sem igazán sikerül sosem leadni. Itt jegyezném meg, a film sima gépfegyverekre alapoz, valamiért komolyabb fegyverzet (rpg, tank, aknák stb.) nem kerülnek elő. Ezek mindegyike könnyedén végezne a kifejezetten gyenge ellenséggel. Hőseink igazából semmit sem tesznek, sima őrködéssel ki is merítik a lehetőségeiket. WTF? Építhetnének komoly barikádot, csapdákat stb.; ehelyett nyitott ajtók mellett jönnek-mennek. Szóval az idegenekkel való konfrontáció majdnem mindig életszerűtlen. Így nem izgalmas, hanem inkább bosszantó. Ezt az oldalt lehetett volna erősíteni, komoly feszültséget generálva komolyabb ellenséggel és komolyabb ellenállással. Jó darabig fájlaltam, hogy kulcsszereplőket nem igazán veszítünk. Kifejezetten kedvelem, ha megkedvelt kulcsfigurákat elveszítünk, mert növeli a drámaiságot, és erősen hat a nézőre is. A Trónok harca vezető ebből a szempontból, elképesztően jól használják ezt. Nem lehetünk biztosak egyik szereplő túlélésében sem. Hála isten az utolsó két részben azért villantanak ebből a szempontból.
Kezdem nemsokára a következő évadot, kíváncsi vagyok merre tovább, sok érdekes kérdés lóg a levegőben. A gyengeségek ellenére is szerethető sorozat. Az emberiség nagyjának kiirtása mikéntje viszont nagyon rendben volt. Szóval igazán kettős érzéseket váltott ki belőlem, sok mindent nagyon kedvelek benne, ameddig más dolgok előtt meg értetlenül állok.
