Sziasztok!
Nem tudom dátumra pontosan mióta élek a filmek bűvöletében. Azt tudom, h már egészen kicsinek a paplan alól leselkedve néztem az Alfa Holdbázis epizódjait. Természetes volt, ahogy tehettem állandó mozilátógatóvá váltam. Bud Spencer, és indiános filmekkel indult a nagy vászon bűvölete. Budapest mozijainak nagy többségét bejártam, voltak esetek mikor 2x is megnéztem egymás utáni előadáson ugyanazt a filmet. Már az általános iskolai suli újságba is ajánlókat írtam. A filmek imádata megmaradt napjainkig, bár manapság vesztettem a lendületből. Elképzelhető némi kiégés, de az új filmek többségében csalódok. Egyfajta hanyatlás veszek észre az utóbbi pár évben. Nem vagyok komoly filmesztéta, simán szórakozni szeretek, de azért mindent nem vesz be a gyomrom. Egyszerű nézőként ítélem meg az alkotásokat, nem keverem a műfajokat. Drámát nem keverek az Akcióval. Nem tartom jobbnak egyiket a másiknál. Műfajon belül kezelek mindent. Az írásaimban gyakran fog szerepelni a " h " betű, ami a hogy szócskát jelenti. Bár azt gondolom, a többségnek ez nem fog gondot okozni. Sok - sok éve így használom, tekintsétek ezt némi nemű egyediségnek. Valószínűleg nem leszek nyelvtanilag 100%, de megpróbálok odafigyelni.
80 Drága családunk (2022)
Egy álmos délután esett rá a választás, valami könnyű, szórakoztató alkotást kerestem. A Badmanbe beletört a bicskám, harminc percet bírtam, mielőtt kikapcsoltam. Hiába, ... több»