Én, az ünneprontó

2024.07.25 20:08 Tonyka Olvasottság: 1936x

6

Bemutató 10/10, a film meg 10/4. Az első két rész személyes kedvencem, mielőtt még valaki azzal vádolna, hogy ez egy Deadpool-film, mégis mire számítottam. Nos nem erre, amit kaptam, elhivatottságom támasztja az is alá, h az elsők közt ültem be rá. Ma már ezt csak olyan címekkel teszem meg, amik valóban érdekelnek.

A bemutatók megvettek kilóra, Rozsomák visszatérése szinte bekényszerített a moziba. Hiába, tudták, mi az a név, ami minden szuperhős rajongó szívét megdobogtatja. Történetről nincs nagyon mit elmondani, multiverzumos agymenés. Aki kitalálta ezt valamikor, az egy zseni volt, a Disney meg bátran használja mentőmellényként.

Gondoljunk bele, bármikor bárkit feltámaszthatunk a segítségével, szabadon garázdálkodhatunk a karakterek közt. Gyakorlatilag azt teszünk, amit akarunk. Talán ezzel nem is lenne baj, viszont ahogy a multiverzumban találjuk magunkat, mindjárt komolytalan nagyon színes, de súly nélküli cselekmények következnek. Deadpool eddigi részei jól egyensúlyoztak a komoly érzelmek, személyes drámák, motivációk, érdekes karakterek és az őket összekötő humor között. Mindenből pont annyi volt, amivel volt súlya a történetnek. Jelen darabunkban semmi hasonló nincs, ködös utalás, h de most aztán minden barátod eltűnik, mert habalabahabala, és ennyi. Már a kezdő képsorok lefektetik, h ez a rész melyik irányba fog tartani. Deadpool 200%-ra tekeri a hülyeségáradatot. El is mos mindent, ami az útjába kerül az első perctől az utolsóig. Kb. ennyire tekerik fel a CGI vér és hentelés fordulatszámát is. Az előző részeken jókat derültem, itt kínosan feszengtem a székben, jobb híján a moziban lévő kb. 20 ember reakcióját is füleltem. Párszor felkacagtak, de egyáltalán nem számottevően. Igaz, ezekben az esetekben elgondolkodtam, h velem lehet baj, h ezen én nem tudok nevetni. Hugh Jackman próbál valamiféle érzelmet mutatni, de őt is elviszik a bemutatóban is hallható na b@sszunk oda és a hasonló kicsit céltalan trágárságok, amiket megírtak neki. Persze mennek a fricskák a Disney-nek, de hát ők azok, akik a májukat is eladnák pár garasért. Szóval simán rábólintottak ezekre a kikacsintásokra. Rengeteg népszerű szuperhős felbukkan, pár darab okozott is némi meglepetést. Persze csak a megjelenésük, mert amúgy komolyabb szerepük nincs, szimpla statisztaként funkcionálnak. Felbukkannak az ismert arcok, akik adnak némi nosztalgikus érzelmet, h aztán azonnal robogjunk is tovább. Ennyi szereplőt felvonultató filmnek kevés volt a játékidő, persze igazából nem is akartak velük semmit sem kezdeni. Nem is ragoznám tovább, nekem ez a leggyengébb, legsúlytalanabb rész. Deadpool humora már nem működött, inkább erőltetettnek tűnt, semmint természetesnek, ahogy megszoktam. Sajnos ez a multiverzumosdi nálam nem működik, minden műanyag és tényleg tét nélküli, súlytalan darabokat eredményez. Nem kell senkiért izgulni, ahogy komolyan venni sem, mindenki kicsit burleszkszerűen működik benne. Kár érte, pedig nagyon-nagyon vártam...