Csillapíthatatlan szenvedély a filmezés iránt, mindent elsöprő szerelem, feldolgozatlan traumák, megrekedés a múltban, szőnyeg alá söprés, bántalmazó kapcsolat, bosszúvágy – ezekről mesél Pedro Almodóvar egy vak filmrendező tragikus élettörténetén keresztül.
A cselekmény két idősíkon fut: a jelenben a helyét látványosan nem találó, a múlt démonaival küzdő, idősödő Harry Caine ( Lluís Homar) láthatóan egyhangú mindennapjait látjuk, akit fásultságából egy gyászjelentés mozdít ki. A milliárdos Ernesto Martel (José Luiz Gómez) halálhíre felidézi benne a tizennégy évvel korábbi, sorsdöntő eseményeket.
Lena (Penéope Cruz), a szegény családból származó lány nem tudja fedezni nagybeteg apja kezelésének költségeit, ezért főnökétől, Ernestótól kér segítséget. A férfi kihasználja Lena kiszolgáltatott helyzetét, a szeretőjévé teszi őt, és néhány jelenettel később már az elkényeztetett kirakat-barátnő szerepében látjuk Lenát. Közben a feltörekvő filmrendező, Mateo Blanco főszereplőt keres készülő filmjéhez, amit éppen Lena kap meg, a produceri feladatokat pedig Ernesto vállalja magára. Csakhogy a filmforgatás során Lena és Mateo menthetetlenül egymásba szeretnek, amivel megpecsételik a sorsukat. Az események egy tragikus balesethez vezetnek, mely után Mateo korábbi énjét mintegy megtagadva, Harry Caine-ként él tovább, immár vakon.
Bár két szálon futnak a történések, és több mellékszereplő is fontos szerepet kap – pl. Ernesto megfelelési kényszerrel és saját homoszexualitásával küzdő fia (Rubén Ochandinaro), vagy Mateo/Harry Caine titokzatos asszisztense, Judit (Blanca Portillo) –, összességében mégis egy egyszerű, egyenes sztoriról van szó, ahol az ok-okozati összefüggések dominálnak, így a fordulatok jó része előre kitalálható. Az igazi erősségek a részletekben vannak. Mateo Blanco/Harry Caine karakterében Almodóvar mintha kicsit a saját elveit, gondolatait is beépítette volna a filmkészítésről, (pl. a Mateo készülő filmje mintha csak Almodóvar klasszikusa, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén remake-je lenne), és végül tizennégy év után az hozza el a megnyugvást, a továbblépés lehetőségét Mateo számára, hogy újravághatja a saját filmjét, melyet Ernesto annak idején tönkretett.
A színészi játékok egytől egyig kifogástalanok. Lluís Homar és Penélope Cruz (akit többek között Audrey Hepburn és Marilyn Monroe bőrébe bújva is láthatunk) alakításai egyértelműen a film a filmben jelenetek alatt érik el a csúcspontjukat, de Blanca Portillo alakítását is meg kell említeni.
Almodóvar tőle nem szokatlan módon rengeteg érzelmet tett a filmjébe, erőteljes melodrámát, neo-noirt és fekete komédiát is kapunk, és mindezekre egyaránt a túlfűtöttség a jellemző.
A zseniális Volver után a Megtört ölelések kétségkívül egy lassúbb, merengősebb darab lett, de olyannyira áthatja a filmezés szeretete, hogy mind filmrajongóknak, mind Almodóvar rajongóinak kihagyhatatlan.
78 Megtört ölelések (2009)
dráma | romantikus | thriller
Egy férfi, két személyiség. Harry Caine történeteket, forgatókönyveket ír. Eredeti neve azonban Mateo Blanco, ilyen néven filmeket rendez. 14 évvel ezelőtt egy szörnyű... több»
Szereplők: Penélope Cruz, Agustín Almodóvar, Rossy de Palma, Carmen Machi, Lola Dueñas
