Alex Garland olyan filmek forgatókönyvének a megírásával tette le a névjegyét kezdetben, mint A part, a 28 nappal később vagy a Napfény. Majd kis idő múlva kipróbálta magát, mint rendező, olyan filmek elkészítésénél, mint az Ex Machina, vagy az Expedíció című alkotások. Mindezen felsorolt filmek esetében (teljesen mindegy, hogy forgatókönyvíróként vagy rendezőként vett részt bennük) tagadhatatlan tény, hogy mindegyik egészen egyedi alkotás lett. Ezen filmek után pedig el is érkeztünk Alex Garland harmadik rendezéséhez, a Menhez (amit idehaza frappánsan az Ők címre kereszteltek, pedig a film ismeretében az eredeti cím sokkal helyénvalóbb lett volna).
Régóta tervezgettem ennek a filmnek a megtekintését, főleg azért is, mert az a bizonyos A24 nevű, független filmes stúdió hozta tető alá, akik már biztosítottak számomra egypár igencsak emlékezetes alkotást. Viszont, mivel a film előzetese alapján finoman szólva sem egy habkönnyű alkotást tisztelhettem benne, ráadásul igencsak sok helyen ráaggatták azt is, hogy egyfajta művészhorrorhoz lesz szerencsém, emiatt kissé a háttérbe szorult a sok más megnézendő filmek közt nálam. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nem szeretem a művészhorrorokat, de szerintem az egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy a nézőjének meglegyen mindehhez a megfelelő hangulata, merthogy az igencsak döntő tényező lehet majd az adott produkció befogadásához.
A film forgatókönyvéért és rendezéséért felelős Alex Garlandon itt sem múlott semmi, merthogy ismét sikerült hoznia azokat az elvárásokat, amelyek miatt ismerté lett a nézők szemében a neve. Na de valóban az egyik legjobb horrorfilm lett az Ők 2022-ben, ahogy sokan vélekednek róla? Szerintem közel sem, merthogy jómagam igencsak nehezen tudnám eme alkotást teljesen egyértelműen a horrorfilmek közé helyezni. Viszont talán azt is ki merem jelenteni, hogy a rendkívül egyedi látásmódja és az erős drámai töltette miatt, valamint az igencsak érdekesre sikeredett vizualitása miatt mindenképp egy roppant erőteljes filmje volt a 2022-es esztendőnek.
A sok pozitívuma közt számomra talán a legemlékezetesebb maga a film története. Mr. Garland nagyon ügyesen egyensúlyozott a forgatókönyv elkészítése során, a különféle rétegek közt, és mindezen dolgok filmre vitele teszi annyira egyedivé eme történetet. A film drámai töltetét a gyász és annak a feldolgozása szolgáltatja majd a nézőnek (amit azért már igencsak sok filmben láthattunk, viszont soha nem lesz elcsépelt mindez), viszont számomra kimondottan nagy élmény volt az, ahogy mindezt megfűszerezik még a pogány néphiedelmekkel kapcsolatos eszmékkel, illetve egyfajta folklór misztikummal, és ezek szolgáltatják majd a film horrorvonulatát.
Egy másik igencsak dicséretes dolog a filmben a színészi alakítások. A történet e téren mindössze két szereplőre fókuszál, és eme két színész (Jessie Buckley és Rory Kinnear) magával ragadó színészi alakítást biztosítottak a nézőknek. Jómagam úgy vagyok az olyan filmekkel, ahol kimondottan kevés szereplőt alkalmaznak, hogy hatványozottabban szoktam figyelni az alakításaikat, merthogy igencsak döntően befolyásolhatja a produkció végső megítélést.
A film további erényei közé tartozik még a vizuális megjelenítései is. Míg a legtöbb horrorfilm esetében ilyenkor a maszkok és más egyéb, számítógépek által megteremtett effektekre gondolok, itt nem ez a helyzet (bár film vége felé látható jelenetsor annyira egyedi – és akár gyomorforgatónak is nevezhetnénk –, amihez mindeddig nem volt igazán szerencsém), sokkal dominánsabb a vágások, illetve a színek használata. De mindezen pozitívumai mellett számomra valószínűleg a legemlékezetesebb az lesz ennél a filmnél, ahogy sikerült megteremteniük azt a bizonyos atmoszférát, amely által sok esetben éreztem azt, hogy a komfortzónámon kívülre helyeznek a látottak, és ez valóban igazi kuriózum volt számomra.
Talán az egyedüli negatívuma a filmnek, hogy túl sok mindent hagy a rendező a néző fantáziájára; persze üde színfolt az is a mai filmgyártásnál, ha valami nincs az ember szájába rágva, de talán itt azért kissé elnézőbb lettem volna e téren, ha sok esetben nem csak a fantáziámra vannak bízva egyes jelenetek mögöttes tartalma.
57 Ők (2022)
Egy személyes tragédia után Harper úgy dönt, hogy elvonultan él egy angliai vidéki kisvárosban, azt remélve, hogy újjáépítheti az életét. A gyógyuláshoz viszont úgy tűnik... több»
Szereplők: Jessie Buckley, Rory Kinnear, Paapa Essiedu, Sonoya Mizuno, Gayle Rankin
