A A látogató egy disztópikus sci-fi köntösbe bújt filozófiai és párkapcsolati dráma. A történet a közeljövőben játszódik, és lényege, hogy egy friss házas pár, Hen és Junior a kietlen pusztában próbálnak élni. Kapcsolatuk nem felhőtlen, jövőképeik nem egyeznek teljesen, de még mindig szeretik egymást. Ekkor jelenik meg Terrance, aki két évre az űrbe repíti Juniort egy kötelező munkára, azonban, amíg a férfi távol van, egy élethű androiddal cserélné le, hogy Hen ne legyen egyedül.
Na most a „ki a valódi ember?” természetesen egy érdekes téma, és a film ügyesen játszik ezzel, de nem csak pár „nem is az vagy, akinek hittünk” csavarra számítsunk, a történet sokkal több ennél. Egyszerre szól a válásról, az elfogadásról és a kapcsolatok komplexitásáról, a féltékenységről és az elidegenedésről. Saoirse Ronan alakítása remek, a többiek sajnos nem érnek a közelébe sem, pedig a film igényli, hogy színészkedjenek. A sci-fis elem csak egy extra réteg, ami kicsit megkeveri azt, amit látunk, mert a narratíva nem lineáris, illetve több irányból is megközelíthetjük.
Még akkor is, ha útközben elvesztjük a fonalat a kicsit túlnyújtott filozófia beszélgetések miatt, a sztori összeáll a végére, és érdekes, habár kicsit komor és depresszív lezárást biztosít, mely a maga módján akár még pozitív is lehet főszereplőinknek. Az, hogy a történetet máshogy értelmezzük, aszerint, melyik karakter szemszögéből látjuk egy hatalmas erénye a filmnek, és csak ezért másodszor is érdemes megnézni, hogy a szereplők visszafogott színészi játéka kontextusban még érdekesebbnek hasson. A címszereplő kire utal, messze nem olyan tiszta, mint gondolnánk. Ha az Enemy vagy Pod Generation jellegű filmek bejönnek, a A látogató is tetszeni fog.
50 A látogató (2023)
Hen és Junior egy eldugott földdarabon gazdálkodik, amely már generációk óta Junior családjának tulajdonában van, de nyugodt életük felfordul, amikor egy hívatlan idegen jelenik... több»
Szereplők: Saoirse Ronan, Paul Mescal, Aaron Pierre, Goran D. Kleut, Jordan Chodziesner
