2024.01.11 18:15 Artemisia Olvasottság: 991x
5

Kutyákkal suttogó

Luc Besson 4 év kihagyás után rendezett ismét, visszatérése pedig egy igencsak merész, impulzív, néhol egyenesen provokatív, mégis figyelemre méltó alkotás lett. A film ötletét egy újságcikk ihlette, melyet Besson olvasott egy kisfiúról, akit ketrecbe zárva tartottak a szülei. Besson filmje azonban túlmutat a melodrámán: egy sötét tragédia krónikája és egy felemelkedéstörténet is egyben, melyben az emberek közül kitaszított, kutyák által felnevelt, a társadalom perifériájára szorult, tolószékben élő, az őrülettel kokettáló Doug (Caleb Landry Jones) Jokerré manifesztálódik, és revansot vesz az elnyomóin.

A DogMant nevezték már a Joker testvérfilmjének, és valóban több ponton is rokonítható Todd Phillips remekművével. Egy komplex és zseniális elmébe nyújt betekintést, egy összetett hős (antihős?) születését mutatja be.

Kutyákkal suttogó

Doug jellemrajza, kutyáihoz fűződő hipnotikus kapcsolata a film legnagyobb erőssége: Doug gyermekként teljesen nélkülözte a szeretetet és a gondoskodást, pontosabban majdnem: hiszen amit nem kapott meg az emberektől, azt megkapta hű barátaitól és választott családtagjaitól, a kutyáktól. Egy ketrecbe zárva élt állatias apja elnyomása alatt, a szabadulásáért pedig a járás képességével kellett fizetnie: apja „búcsúajándéka” ugyanis egy, a gerincébe fúródott golyó volt számára. Gyermekotthonban töltött, magányos évein a művészet segítette át: egyetlen emberi barátja, Salma bevezette a színjátszás és előadó-művészet világába, és az első, viszonzatlan szerelmet és csalódást is elhozta az életébe. Felnőttként visszatér hű társaihoz, a kutyákhoz, és egy menhelyet üzemeltet számukra, azonban a város vezetése felszámolja a telephelyet, így Doug egy elhagyatott, romos épületben talál otthonra kutyáival, akik segítségével gyakorlatilag egy bűnszervezetet működtet. Rendes munkát nem talál magának, így péntek esténként régi szenvedélyének, a színjátszásnak hódolva egy drag queen-show-ban lép fel, és a valaha élet legnagyobb dívák (Edith Piaf, Marlene Dietrich, Marilyn Monroe) bőrébe bújva arat zajos sikereket. Egy éjjel mégis a rendőrség talál rá, amint egy lövöldözés helyszínéről menekül Marilyn Monroe-nak öltözve, vérezve, egy kutyákkal teli furgonban.

Egy pszichiátert rendelnek ki mellé, akiben Doug valamiért megbízik, és epizódonként elmeséli neki küzdelmes életét. A keretes szerkezet jó átvezető Doug életének egyes fejezetei között, és az érdekes monológok pedig egy nem mindennapi ember fejébe engednek bepillantást. Sok kiemelt fontosságú témát érint a családon belüli erőszaktól a rendszerszintű társadalmi problémákig, de igazán emlékezetes egyedül Doug karaktere, valamint Caleb Landry Jones fenomenális alakítása miatt lesz.

A DogMan – A kutyák ura kifejezetten megosztó alkotás, de egy biztos: ha maga a sztori nem is, Doug karaktere még sokáig velünk lesz.

dráma

Douglas már fiatal kora óta küzdött azzal, hogy megtalálja a világban és a társadalomban a helyét, ezért inkább a kutyák társaságában keresett barátságot. Négylábú... több»

5