Végtelen és sehová nem vezető rejszolás egy autista családi történet kapcsán. Tony Goldwyn relatíve jó rendező, próbálta a tojást kifesteni azzal a rektális széllel, amit Tony Spiridakis forgatókönyvíró fújt. Nem sikerült annyira.
Pedig Bob de Niro jó, miközben egyidejűleg sok évvel meg is fiatalodott. Bobby Cannavale is jól áll helyt ebben a számára újszerű kategóriában. William A. Fitzgerald úgy játssza a kiskorú esőembert, hogy állcsúcson tudnám vágni, tehát valószínűleg jól csinálja.
Rose Byrne felháborítóan alkalmatlan a szerepére, neki Seth Rogen szereppárosítására van szüksége, anélkül elvész. A szereposztás különben extra, van itt mindenki (is). Vera Farmiga is szimpatikus nagyivá érett az évek során, őt is megcsodálhatjuk, Whoopi Goldberg is fel-feltűnik.
Van ez a kiscsávó (Ezra), zűrös, nehéz a szülőjének lenni. Az egyik szülője szintén kattos, a másik egy hisztérika. Egy eléggé amerikai szituációban felmerül, hogy Ezrát gyámság alá vonják, az apja meg megpattan vele, hogy New York-i (pontosabban külvárosi, hobokeni) filmből átmenjünk a másik amerikai klasszikusba, a road movie-ba.
A film tempója, vágása és fényképezése teljesen rendben van, ezt kissé elcsépelt feelgood tucatfilmes zene kíséri. Ha ez lenne életem első filmje, valószínűleg jobban meg lennék hatva, így viszont, hogy már megannyi hasonlót láttam, hiányoltam az új nézőpontot, innovációt.
Nem leszek népszerű... Nyálas-giccses, mellékutakon kanyargó történetet mesél a film, mely közben állati könnyű elveszteni a fonalat. Ha nincs más, akkor inkább ezt nézzétek, mint a még halálosabb, még iramosabb, vagy marveluniverzumos mozisorozatokat, de valójában mindig van más, szóval nem muszáj! Utóirat: Ezra magyar hangja büntetendő kategória.
70 Ezra (2024)
A film történet Max Brandelt követi, aki otthagyja sikeres karrierjét és házasságát, hogy kevésbé sikeres stand-up komikus legyen.
Szereplők: Robert De Niro, Whoopi Goldberg, Vera Farmiga, Rose Byrne, Bobby Cannavale
