A Drágakövek című film Ferzan Özpetek rendezésében női sorsokat mutat be az 1970-es évekbeli Olaszországban, egy római film- és színházi jelmezeket készítő műhelyen keresztül. Ferzan Özpetek az erős nőket akarja bemutatni közösségi és egyéni szinten is. A műhelyben különböző női sorsok – magány, szenvedély, szorongás – fonódnak össze egy jelentős megrendelés kapcsán. A film a női szolidaritás, versengés és kreativitás érzékeny ábrázolására épít.
A forgatás Rómában zajlott, a hatvanas–hetvenes évek stílusában, külön fókuszban a ruhakészítés díszletvilágának részletgazdagsága. A film az olasz mozikban 16 millió eurós bevételt ért el, és Özpetek legsikeresebb alkotása lett.
A film középpontjában a Canova nővérek, Alberta (Jasmine Trinca) és Gabriella (Luisa Ranieri) állnak, akik egy kosztümkészítő műhelyt vezetnek. A megrendelések során láthatjuk, hogy mi áll Alberta keménysége és Gabriella szétszórtsága mögött. Megismerhetjük sorra a műhelyben dolgozó alkalmazottak belső életét, láthatjuk, hogyan küzd meg az egyik alkalmazott a párkapcsolati bántalmazással, és hogyan áll a közösség egyként mellé, őt védelmezve és támogatva.
A humornak és életörömnek is helyt ad a rendező a filmben. Ez a film egy tisztelgés a háttérben dolgozók, a „láthatatlan” alkotók előtt, legyenek ők varrónők, jelmeztervezők vagy bármilyen nő, aki mások álmait segít valóra váltani anélkül, hogy a sajátját bárki észrevenné.
Számomra ez a film üdítő volt, hallgatni a csodálatos olasz nyelvet és látni a különféle sorsokat, amelyekhez biztos vagyok, hogy nem egy nő könnyen tud csatlakozni. A film keretét a rendezői instrukciók, szövegkönyvek elolvasása és a helyszín bejárása adta meg. A filmmel kapcsolatos visszaemlékezéseket kicsit hosszúnak tartottam, de lényegében keretet adott az alkotásnak.
75 Drágakövek (2024)
A történet Alberta és Gabriella Canova nővérek körül forog, akik az 1970-es évek Rómájában egy híres szabóságot működtetnek, és film- és színházi jelmeztervezésre... több»
Szereplők: Jasmine Trinca, Stefano Accorsi, Kasia Smutniak, Milena Vukotic, Luisa Ranieri
