Nagyon felemás érzésekkel néztem végig az első két részt Noah Hawley sorozatából, mely az Alien franchise új zászlóshajója jelenleg a világhálón. Egyrészt tetszett, hogy a második részre végre igazi Alien támadásokat, meneküléseket és harcokat is láthatunk (ami reményt ad arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben is számíthatunk majd talán ilyesmire), másrészt nem tetszett a sok idegen kis lényecske képbe hozása a hibrid problémával karöltve, melyek nagyon félrevihetik a fókuszt. Nem értem, miért nem elegendőek maguk a xenomorfok úgy, ahogyan azokat Alan Dean Foster és Hans Rudolf Giger 1979-ben megálmodták.
De ezt kicsit félretéve és a történetet górcső alá véve: a sztori 2120-ban játszódik, vagyis alig pár évvel Ripley hadnagy és a Nostromo küldetése előtt (Nyolcadik utas a halál). Ebben a jövőben a valódi hatalom a Földön négy nagyvállalat kezében összpontosul, melyek közül a két legnagyobb - a Weyland-Yutani és a Prodigy - állandó viszályban és vetélkedésben állnak egymással. A Weyland egyik kutatóhajója különleges lényeket gyűjt be a világűrből, köztük Alieneket is, ám hazatérve űrjárgányuk egy Prodigy épületre zuhan. A helyzetnek megfelelően a Prodigy érzi magáénak az átkutatás jogát, és a helyszínre is küld egy különleges csapatot. Az említett kis group azért speciális, mert tagjai a Föld első hibrid-teremtményei, melyek emberi tudattal, ám mesterséges testtel rendelkeznek. Ilyen Wendy is (Sydney Chandler), akinek teste szintetikus, de korábban valódi ember-gyermekként élte életét, így tudata nagyon is emberi. Mivel a hibridek erősebbek és gyorsabbak az embereknél, közülük küld néhány egyedet a lezuhant űrhajóhoz a Prodigy vezetője, Boy Kavalier (Samuel Blenkin).
Itt jegyezném meg, hogy elég furcsa választás volt az alig 29 éves Blenkin a szerepre, mert fiatal kora és komikus stílusa miatt nehéz elképzelni a Föld egyik legbefolyásosabb emberének. Furcsa ruhákat hord, és mintha nem lenne ki mind a négy kereke. Mindenesetre a film innentől az űrhajón játszódó horrorba csap át, mert bár mennek katonák is a helyszínre, a szabadon garázdálkodó lények, Alienek plusz a kis begyűjtött lényecskék sorra ölnek mindenkit, aki beteszi lábát az űrhajóba (vagy az épületbe, ahová lezuhant). Nem beszélve arról a weylandos szintetikusról, Morrow-ról (Babou Ceesay), aki az űrhajót a Földbe vezette, és aki a fő felelős azért, hogy a Weyland Társaság a bolygónkra hozhasson Alieneket. Wendy mégis elszánt, mert szeretné megmenteni a szintén helyszínen lévő bátyját, Hermitet (Alex Lawther), aki a katonákkal érkezett és felcserként tevékenykedik. Kislányként együtt cseperedett Hermittel, de teste megbetegedett, és Hermit azt hitte, húga meg is halt. A találkozás közöttük a második rész legérdekesebb jelenete, hiszen Wendy teljesen új külsőt kapott, mikor hibrid lett. Kábé ennyi egyelőre a lényeg, látványban erős, sztoriban viszont kicsit furcsa. Nehéz ítéletet mondani két rész alapján, de egyelőre hajlok a 3 és fél - 4 csillagra. Nem az igazi, de remény van arra, hogy majd kiteljesedik.
63 Alien: Föld (2025)
Amikor egy titokzatos űrhajó lezuhan a Földre, egy fiatal nő és egy szedett-vedett katonai csapat sorsdöntő felfedezést tesz, amely során szembekerülnek a bolygót érintő... több»
Szereplők: Timothy Olyphant, Essie Davis, Alex Lawther, Sydney Chandler, Babou Ceesay
