Paul Thomas Anderson egy kicsit felidézve a klasszikus sikerfilmeket, összerakott egy könnyed esti mozit emberi sorsokkal és tartalmas gondolatokkal. A filmben nincsenek főszereplők, csak szereplők, akik sokat játszanak. Ráhúzható több karakterre is, hogy ő van a középpontban, de az tévedés lenne. A középpontban az emberi küzdelem sokszínűsége van, amit többször, más megvilágításban mesél el kiváló színészekkel.
Leonardo DiCaprio kicsit elfáradt a pályája végére, de még így is képes megnyílni és lebilincselni a nézőt. Bob szenvedése, személyes csatája több fordulatot vesz a történetben, majd a végére eléri a nyugalmat. Az ő csatája véget ér. Ez olyan bizakodást közvetít, ami miatt a néző végig fogja nézni a filmet, legyen bármilyen hosszú. Benicio del Toro kicsit ellentmondásos figura, de ő képviseli a humort a kegyetlen világban. Az ő alakítása egyszerre komoly és komolytalan, ami önmagában kifejezi a belső küzdelmet. Sean Penn erősen eltúlzott náci karaktere nem képes közvetíteni azt a keménységet, amire szükség lenne. Többször sztereotípiáktól hangos és rengeteg Hitler-utalás van benne, és természetesen megkapja a neki járó jutalmat. A karaktere nem gonosz és nem is hatalommániás. A saját kényszerpályáján mozog és a felszabadító igazságot keresi. Chase Infiniti nagyon bájos, nagyon szenvedős és elszánt. Szerintem kiválóan hozta a lázadót, aki lázadó családba született és a saját lázadása ellen is lázad. Sarokpontja az igazságkeresésnek, egy zsarnoki rendszer terméke, aki számkivetett és a rendszer áldozataiért él. Ez önmagában romantikus szál a filmben.
A filmkészítők mostanában bajban vannak, nem tudnak mit kezdeni a technológia által vezérelt világgal. A film alapvetően egy emberi műfaj, ami nem tud megjelenni egy olyan környezetben, ahol az ember csak statiszta. A film is visszanyúl a kevésbé technokrata vonalhoz. Visszafogott számítógéphasználat, retró élmények. Az emberi mélység a múltban gyökerezik és manapság nem tud kiteljesedni, nem tud kivirágozni, mert elnyomja a mindent uraló digitális uralom. A film, mint műfaj egyelőre vesztésre áll ebben a csatában. Megvívja egyik csatáját a másik után, hogy legyen közönsége. Nekem emiatt a film inkább segélykiáltás, mint valódi előremutató produkció. Emiatt nem kellene, hogy 5 csillagot kapjon, de a lehengerlő stílus és koherencia miatt megérdemli.
A migrációs válság, ami a történetben erősen megjelenik, olyan természetes, mint az autópályák forgalma. Van, aki szereti, van, aki gyűlöli, de kezelni csak nagyon kevesen akarják. Szépen felépített üzenet, hogy le kell bontani a falakat és megszüntetni az elválasztottságot. Ez egy nagyon szép törekvés, csak épp olyan, mint a sivatagban locsolni és azt várni, hogy a fák az égig nőnek. Van, akinek az idő nem számít, csak az élet a fontos. Ez a felfogás uralja a történetet. Akinek ez tetszik, az imádni fogja a filmet, akinek nem tetszik, az egy óra után otthagyja, mert már mindent látott.
Krimiként is értelmezhetjük, ahol végigkövetjük a rejtélyt és azt várjuk, hogy az igazságszolgáltatás tegye a dolgát. Kitör a keretekből, megmarad egyedi felfogásúnak. A cselekmények lendülete az, ami fenntartja a figyelmet és ad egy megváltásélményt, hogy vannak még kitartó harcosok, akik a kisebbséget védik. A témaválasztás és a szimbólumok kibontása nem erőssége a filmnek, ezt a nézőre bízza. Ezért felnőtt nézőknek javasolt megtekinteni.
80 Egyik csata a másik után (2025)
akció | dráma | krimi | thriller
Bob (Leonardo DiCaprio) egykor rossz ember volt. Nagyon rossz. De a múltat mostanra maga mögött hagyta: a felesége elmenekült, ő pedig új néven új életet kezdett, és jó apává... több»
Szereplők: Leonardo DiCaprio, Sean Penn, Benicio del Toro, Jena Malone, Regina Hall
