James Cameron 2009 óta nem készített igazán egyedi filmet: az első Avatart bár sokan kritizálták egyszerű, Pocahontast idéző mondanivalója miatt, a 3D úttörője volt és egy egészen új világot teremtett hórihorgas na'vikkal és Pandora különleges, fizikailag és spirituálisan is kapcsolódni képes élővilágával.
A folytatás számomra több sebből vérzett, amihez képest a Tűz és hamu bár közel sem hibátlan, tudott valamelyest fordítani. Vízben lubickoló törzs után itt van például az Oroszlánkirály hiénáit idéző tűz népe, akik egy kietlen, teljesen kopár vidék közepén élik elvadult, vérszomjas életük. Bár fontos szerepük van a történetben, játékidejük nem jelentős, általában akciójelenetekre koncentrálódik: kár, hogy nem kaptunk belőlük többet.
Nem mintha így se lenne túl hosszú az Avatar 3: 195 perces játékideje a változékony sztori miatt nem kifejezetten megterhelő, viszont épp felépítése miatt többször azt hittem, mindjárt vége - és akkor Cameron ismét ráhúzott vagy 20 percet. A Tűz és hamu ugyanis egy zanzásított trilógiának érződik, és mint ilyen, a gigászi hossz végül mégis rövid a történet megfelelő kibontására. Egyes jelenetet elnyújt, máskor montázsokat megszégyenítő sebességgel és vágással rendez le fontos eseményeket. Stephen Lang Quaritch ezredesének sztoriját például finom átmenetek helyett egy-egy hirtelen ugrással skicceli fel Cameron: mennyivel érdekesebb lett volna, ha ha ő kerül a film fókuszába, és egy Apokalipszis most!-ot idéző, kvázi Kurtz ezredes eredettörténetté válik az Avatar 3!
Persze ezeket a filmeket sosem a történetükért szerettük elsősorban: a látvány pedig ezúttal is nagyon rendben van - érdekesség, hogy az Avatar 3 mindössze 11 másodpercet tartalmaz VFX nélkül! Nekem ráadásul hosszú idő után ez volt az első IMAX 3D élményem, Pandora bolygóját pedig most éltem át először ebben a lehengerlő formátumban. Ha valaki minden negatív vélemény és kritika ellenére is beül rá, abszolút ezt a verziót ajánlom.
Annak ellenére, hogy a képfrissítési ráták váltakozásával ismét sokat ártottak az élvezhetőségnek. Az olykor csupán pár snittre is csökkenő vagy épp növekvő FPS-szám mindkét változat hátrányait kidomborítja: a megszokott, 24 képkockás jelenetek szaggatónak érződnek, a duplájával futó akció szegmensek pedig természetellenesen gyorsnak. Már A víz útja is ettől szenvedett, így érthetetlen, miért nem fixálták a HFR formátumot. Illetve mégis érthető: a Tűz és hamu 400 millió dollárba került, 2 milliárdos bevétel alatt pedig nem számíthat megtérülésre a mozikból. Hol lennének a költségek, ha másfélszer ennyi képkockát kellett volna kirenderelni? Nézőként a Disney pénztárcájának biztonsága azonban sovány vígasz.
Hogy valami jót is kiemeljek, az akciójelenetek olykor nagyon látványosak és kellően elborultak: Jake (Sam Worthington) géppuskával rohangáló Rambo karaktere a törzs többi, íjjal és nyíllal felszerelt tagja közt igazi badass, a tüzes na'vik támadásai pedig itt-ott az egész vásznat betöltik robbanásokkal és lángokkal - lehet, hogy ezt a részt Michael Bayre kellett volna bízni?
Sok ponton alulteljesít, vagy akár meg is bukik az Avatar: Tűz és Hamu túlnyújtott, rosszul fókuszált történetével és technikai ballépéseivel, Pandora világa viszont olyan látványt nyújt IMAX 3D-ben, amit nem érdemes kihagyni. Kérdés, hogy akinek tőlem eltérően 2009-ben és/vagy 2022-ben ez már megadatott, megéri-e ismét jegyet váltani: objetíven pedig a mérleg nyelve sajnos inkább a nem felé billen.
NA Avatar: Tűz és Hamu (2025)
akció | dráma | fantasy | kaland | sci-fi | thriller
A háború és fiuk elvesztése után Jake Sully és Neytiri kénytelen azzal szembesülni, hogy Pandorát új veszély fenyegeti: feltűnik a Hamu népe, élükön a könyörtelen... több»
Szereplők: Sigourney Weaver, Kate Winslet, Zoe Saldaña, Sam Worthington, Giovanni Ribisi
