2026.02.26 13:13 Kóborló Olvasottság: <100x
0

Dráma van, de a horror elfogyott

Úgy nagyjából három évvel ezelőtt láthattam a Ringu - avagy ahogy többen ismerhetik - A kör első részét (vagyis hát a japán változatát), és be kell, hogy valljam, hogy akkor én azzal bőven meg voltam elégedve. Mivel az elmúlt pár napban az ázsiai horrorfilmekkel biztosítottam az esti filmfogyasztásomat, így arra gondoltam, miért is ne folytatnám a pár évvel megkezdett Ringu filmsorozatot, méghozzá a második résszel (ami végül csak részben volt a második rész, de erre majd még később kitérek), A spirállal. Nézzük hát, hogy mit is tartogat a nézőjének jelen filmünk!

Talán az egész ázsiai filmgyártás egyik legismertebb túlvilági alakja, Sadako és az ő elátkozott videokazettája, amelyet ha valaki megnéz, akkor hát igencsak nagy veszélynek teszi ki magát, ugyanis hét nap múlva megjelenik Sadako és megöli a videó megtekintőjét, de szerencsére azért túl lehet járni eme túlvilági teremtmény eszén. Tulajdonképpen már az első részben megismerhetjük azt, hogy mi is a sikeres túlélés receptje Sadako ellen, így értem én, hogy egy folytatás esetében valami újat kellett hozniuk a készítőknek, de amit itt kaptam e téren, azt én finoman szólva sem tudtam túlzott pozitivitással fogadni.

Dráma van, de a horror elfogyott

A spirál története ott veszi fel a fonalat, ahol A kör című film befejeződött, viszont a cselekményét nem az első rész túlélői viszik tovább (ugyanis őket egy tollvonással kiírták a folytatásból, gondolom, hogy még drámaibbnak tűnjön a film), hanem egy maréknyi új szereplővel gazdagodunk. Ezzel még nem is lenne túlzottan nagy problémám, hiszen ez azért egy elég gyakori húzás a horrorfilmek folytatásai esetében, az viszont kimondottan zavart, hogy az új szereplők sokkal gyengébben teljesítettek az elődjeikhez képest. Ráadásul mintha A spirál című filmben sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek volna a drámára és annak a különféle boncolgatására (ami azért részben érthető, hiszen Sadako történetében bőven van drámai potenciál), de azért ne essünk már át annak a bizonyos lónak a hátán, és legalább azért próbáltak volna meg a készítők olykor-olykor valami horrorisztikus dolgot is belecsempészni a történetbe.

Na, ez itt számomra egyáltalán nem sikerült! Mondjuk, azért azt se mondanám, hogy a Ringu első része túl erős lett volna horror terén, de az kétségtelen tény, hogy ott a készítők próbáltak tenni azért, hogy megteremtsenek egyfajta félelmetes atmoszférát, és néha még annál egy kicsit többet is, és ott, akkor az a fajta koncepció nálam működött. Nem úgy, mint itt! A kísértettörténetet felcserélték egy vírusra, Sadako (Hinako Saeki) karakterét pedig lealacsonyították egy alkudozó nem is tudom, mire. Ha létezik olyan, hogy rossz forgatókönyv, amit egy aránylag egész jó horrorfilm folytatására össze lehetett hozni, akkor az ebben a filmben maximálisan visszaköszönt szerintem.

Gondolom, eme nézeteimmel nem lehetek teljesen egyedül, ugyanis A spirál akkorát bukott az ázsiai mozikban, hogy a megjelenése után szinte azonnal kukázták is a teljes Ringu sorozatot, és egy évre rá elkészítették azt a folytatást (A kör 2. - A félelem), ami azért hűebben folytatta azt az utat, amit az első részben megismertünk.

Mindent egybevéve valóban nagyon meg kéne erőltetnem magam ahhoz, hogy valami pozitívumot is tudjak találni ebben a filmben. Talán a történet drámai motivációja még úgy-ahogy elfogadható, na, de hogy ez legyen egy elméletben horrorfilm legnagyobb adu ásza, az azért elég csekélyke jelző számomra. Mindössze egy csillagot tudok adni erre a filmre!

53 A spirál  (1998)

dráma | fantasy | horror | misztikus | thriller

Dr. Ando patológusként dolgozik. Még mindig nem tette túl magát gyermeke elvesztésén, s ráadásul a közelmúltban egyik barátja is meghalt. A férfi a test boncolásakor talált... több»

0