Igencsak megosztó filmet hozott az A24 Alex Garland (Ex Machina) rendezésében. Voltak, akik a konfliktus okainak, az előzményeknek a felvázolását hiányolták, vagy öncélúnak és üresnek érezték az erőszakábrázolást, de szerintem ők simán másra ültek be, mint amit el akartak nekünk mondani.
Nem mondom, a műfajválasztásban van valami perverz, ugyanis egy háborús tudósítói, felnövéstörténeti road movie-t láthatunk, ebben festi le számunkra elképesztően plasztikusan Garland a háború, különösképpen a Polgárháború semmivel alá nem támasztható, elfogadhatatlan brutalitását.
Örülök, hogy nem a választások előtt néztem meg, amikor még sokkal veszélyesebb következményekkel fenyegetett az évek óta erősödő hideg Polgárháború, sokkal jobban felkavart volna az egész, mint most. Sajnos a Narancsember is igen rossz felé viszi az amerikai belpolitikát, növeli a feszültséget rendesen. Nem lehetett véletlen az az aktuálpolitikai áthallás a történetben, hogy az ábrázolt Polgárháború idején az éppen regnáló amerikai elnök a harmadik ciklusát tölti. Na, vajon kire gondolt a költő, igaz? Bár mindenki tudja szerintem, de szabad a gazda: a Narancsember az első az USA történetében, akinek ilyen harmadik ciklusos ötlete támadt.
A színészi játékok erősek, a kép és hang egészen erőteljes (a vágások, a csendek és robajok kontrasztjai különösképpen). Azt hiszem, ez egy elrettentő film akart lenni és ezt a célját be is töltötte. Volt egy kisebb másik rétege is, ami hozott egy olyan allegóriát, mint az Itt érzem magam otthon című magyar film, amennyiben a Papa itt is elcsatangol végül (remélem, ennyi spoiler belefér).
67 Polgárháború (2024)
akció | dráma | háborús | kaland | thriller
Az Amerikai Egyesült Államok egysége szinte teljesen megtört. Az ország mélyen megosztott, polgárháború tört ki. A demokrácia és az alkotmány mintha már régen álmok... több»
Szereplők: Kirsten Dunst, Cailee Spaeny, Nick Offerman, Wagner Moura, Stephen McKinley Henderson
