Ez egy érdekes visszatekintés egy száz évvel ezelőtti populáris zeneszerzőre. Nagyon modoros, ilyen mondatok vannak benne, hogy "akkoriban még suta voltam". Értitek, suta volt. Ti voltatok suták? Szeretnétek egy filmet, amiben valaki egykoron suta volt? Suta, bakker. Suta. Ízlelgessétek. Ravel suta volt. Azért nekem vannak kétségeim, talán nem volt annyira suta, biztosan szívesen tarkón vágta volna azokat, akik lesutázzák.
Hirdetés
Nem gondolom, hogy Ravel annyira gyökér volt, mint ahogy itt ábrázolják, másrészt elképesztő felismerés, hogy mennyire újkori ennek az egyslágeres szerzőnek a műve, a Boléro, ami nem jelent semmit, legfeljebb egyfajta rövid mellényt.
A cselekmény fénysebességgel taszítja a nézőt a jótékony elalvásba, nincs semmi, ami felkeltené a figyelmünket, holott oly egyszerű lett volna egy nagyon látványos, korhű filmet készíteni. Maurice Ravel igen rövid, de sok szempontból nagyon érdekes korszakban élt. 62 éves kora körül már kicsekkolt, ami vagy betegséget, vagy életmódbeli gondokat feltételez. De ezalatt a rövid idő alatt rengeteg olyan esemény volt, ami fordulópontot hozott. Nagyon termékeny háttér lenne ez egy életrajzi filmhez, de szerintem ezúttal nem sikerült ezt kihasználni.
Ez az életrajzi film pontosnak látszik, már amennyire én ezt meg tudom ítélni. Aminek nem ígérkezik, az az érdekesség és izgalmasság. Lehet olyan, akinek ez erény, de ki akar Wikipédia életrajzi szócikket nézegetni? Ennek ellenére lehetne ez még jó, de ilyen mondatokkal, hogy "akkor még suta voltam", nos, ez teljesen kizárt.
72 Bolero (2024)
1928-ban, Párizsában járunk, amikor Ida Rubinstein táncosnő megbízta Maurice Ravelt, hogy írja meg következő balettjének zenéjét. A zeneszerző megkövülten és ihlet nélkül... több»
Szereplők: Emmanuelle Devos, Vincent Pérez, Jeanne Balibar, Anne Alvaro, Sophie Guillemin
