A Gyűrűk ura az egyik legelismertebb könyvadaptáció, amit valaha vászonra vittek. Évek előkészületei és munkája volt a filmek mögött, a forgatókönyv pedig az utolsó pillanatig változott. Peter Jackson és csapata remek munkát végzett, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Oscar-díjak és a közönség elismerése.
Azonban elkerülhetetlen volt, hogy Jackson változtatásokat eszközöljön miközben megpróbálta filmvászonra sűríteni Tolkien eposzát. Például Elrond tanácsát képtelenség lett volna teljes hosszában beletenni a filmbe, mert nagyjából a felét elfoglalta volna. Ezt megértjük, viszont voltak olyan részletek, amik megkérdőjelezhetőek voltak.
Ezek legtöbbször jelentéktelennek tűnhetnek, de Tolkien sok témáját és ötletét olyan szinte leredukálták, hogy felismerhetetlenné váltak a filmekben.
10. Kihagyták a wargok támadását a szövetség ellen
Hőseink a Caradras hágóján próbálnak átkelni és terveik ellenére Mória felé kell venniük az irányt. Menedéket keresve hangokat hoz feléjük a szél. A filmben ez Szarumán varázsereje, azonban a könyvekben wargok közelednek. Egy éjszakán keresztül harcolnak velük, végül Gandalf a varázserejével lángba borítja a hegytetőt. Reggelre a holttestek eltűnnek.
Ez a jelenet már korán bemutatja, hogy milyen hatalmas erőknek parancsol a gonosz, és azt is, hogy Gandalf csak az utolsó pillanatban hajlandó használni a varázserejét, mivel kimerítő és figyelemfelkeltő is egyben. Ezt a témát Jackson nem igazán érinti a filmekben.
9. Szarumán és Szauron kapcsolata
Tagadhatatlan, hogy Christopher Lee Szarumánja egy felejthetetlen gonoszt adományozott a filmvilágnak. Azonban míg a filmekben csupán egy következő szolga Szauron számára, akit megrontott, a könyvben gőgössége elhatalmasodik rajta, és azt képzeli, nagyobb hatalomra tehet szert, mint a Sötét nagyúr. Megkörnyékezi Gandalfot is, hogy csatlakozzon hozzá, azonban a varázsló elutasítja. Ez megváltoztatja Szarumán motivációját Rohan megtámadását illetően is. Ezen kívül, amikor a Nazgúlok kopogtatnak hozzá tudást keresve, ő megtagadja tőlük a belépést tornyába, és Gandalf után küldi őket. Amikor Frodóék találkoznak Aragornnal, kiderül, hogy Gandalf is járt a fogadóban, azonban harcolni kényszerült a lovasokkal, és menekülnie kellett - ez is egy érdekes jelenetet adott volna a rajongóknak.
8. Faramir hősiesebb a könyvekben
Az biztos, hogy a rendező rendesen elkaszálta Faramir karakterét a filmekben. Csupán egy eszköz a cselekmény irányítására és egy jel arra nézve, milyen reménytelen Gondor helyzete. Tulajdonképpen Boromir egy gyengébb verzióját láthatjuk. Szelíden teljesíti apja parancsát, elveszíti Osgilathot rövid idő alatt, és egy keserves próbálkozással megpróbálja visszavenni - ez elég rossz fényben tünteti fel őt.
Ezzel szemben a könyvben napokig harcol a város védelméért. Pippin a Minas Tirithbe visszatérő sebesültektől hallja a szörnyű híreket, és azt is, hogy Faramir vezete az utóvédet, és nem engedi tovább az orkokat. Ez éjszaka zajlik, és az olvasó csak az ork fáklyák ezreiről értesül, illetve a haldoklók jajveszékeléséről. Végül Denethor az utolsó pillanatban lovasokat küld a segítségére, akik sebesülten hozzák vissza, mivel egy Nazgúl támadta meg.
7. Szarumán és a Megye elpusztítása
A trilógia harmadik részét sokan kritizálták a befejezése miatt, úgyhogy érthető, hogy Jackson már nem akarta beékelni a Megye felszabadítását. Viszont Tolkien egyértelmű utalása volt, hogy bizony a háború szele a hobbitok idillikus otthonát sem hagyta érintetlenül. Szarumán megrontotta, és ezt már nem lehet sosem teljesen visszacsinálni. Elpusztítja a vidéket, és rabszolgasorsba taszítja a gyanútlan hobbitokat. Frodó, Samu, Trufa és Pippin lázadást szítanak, hogy kiűzzék őt otthonukból.
Ez az utolsó pillanat a könyvekben hősiesebb fényben tünteti fel a hobbitokat, és bemutatja, mennyit változtak a kezdetek óta. Persze filmbe foglalni túl hosszú lett volna, és egy apró utalást kapunk rá, amikor Frodó belenéz Galadriel tükrébe.
6. A Holtak serege Minas Tirithnél
A Holtak seregét remekül ábrázolták a vásznon, viszont sokkal nagyobb szerepet kaptak, mint a könyvekben, és kissé bagatelizálják a csatát Pelennor mezején. Érkezésüket követően feltörlik a padlót Szauron seregeivel, így Aragorn győzelme túl könnyűnek tűnhet.
A könyven ezzel szemben Aragorn arra használja erejüket, hogy felszabadítsa Gondor déli területeit, és egy sereggel érkezzen a csatába. Mikor megérkezik, Théoden halott, és Éómer egy kétségbeesett utolsó rohamot indít Szauron csapatai ellen. Aragorn csatlakozik hozzá, és együtt képesek egy elhúzódó harcban legyűrni a gonosz hadsereget.
A nép szemében ez az a győzelem, ami Aragornt királlyá teszi. A filmben a dúnadán csak megjelenik, és átveszi a szerepet.
5. Faramirt sosem kísértette meg a Gyűrű
Miután Gondor kapitánya fogjul ejti Frodót és Samut Ithiliában, megérzi a Gyűrű kísértését. Végül ellenáll, ezzel némi feszültséget keltve a filmben. Ez érthető, azonban Tolkien egy fontos aspektusát romba dönti.
A könyvekben Faramir harcos, aki ennek ellenére nem szívesen gyilkolászik, és sokkal bölcsebb, mint apja vagy éppen bátyja, Boromir. Amikor megtudja, mit hordoz Frodó, megérti, hogy a Gyűrűt el kell pusztítani, hiszen, ha a hatalmával győzedelmeskednének, az csak egy újabb Sötét úr születését eredményezné. Ezért elengedi a gyűrűhordozót és Samut még Ithiliában.
Az eredmény az lett, hogy a filmekben Gondor erkölcsileg romlottabnak tűnik, Faramir pedig gyengének, holott Aragorn érkezése előtt neki kellett volna az utolsó reménynek lennie nyugaton.
4. Éómer szerepét csökkentették
A filmekben Éómer karakterét összegyűrták Erkenbrand személyével - ebből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy több szerep jutna neki, azonban kevesebb lett. Erkenbrand volt a hadvezér, akit Gandalf megkeresett és csapatait összegyűjtve feloldották az ostromot a Helm-szurdokban. A filmekben ezzel szemben ez a szerep Éómerre szálllt, aki ez miatt a második film nagy részében hiányzott a vászonról. Holott a könyvekben nem száműzik Rohanból, hanem bebörtönzik, és Gandalf érkezésével kiszabadul, majd csatlakozik Aragornhoz a Helm-szurdokban.
3. Elrondot ellenszenvessé tették Aragornnal szemben
A filmekben Elrond látszólag elítéli Aragornt és Gondor kiráyságát mint elkallódott és elhasználódott embereket, akik képtelenek a jóra. Végül elismeri őket és Aragornt királyként, de ez beletelik némi időbe.
A könyvekben Elrond az egyik legbölcsebb szereplő. Tudja, hogy a tündék haldokolnak, a törpék nem tudnak segíteni, és az emberek Középfölde utolsó mentsvára. Gandalffal együtt azon munkálkodnak, hogy visszahelyezzék Aragornt a trónra. Szükség van egy erős királyra, hogy legyőzzék Szauront. A tervek szerint Boromirral távozott volna a szövetségből Gondorban, hogy a védelmet vezessék.
A filmekben ez a cselekményszál eltűnik, és csak a Gyűrű elpusztításán van hangsúly - ezáltal Elrond nem tűnik bölcsnek, és Aragorn szerepe is csökken valamivel.
2. Imrahil herceget kihagyták a filmekből
Voltak karakterek, akik kimaradtak, de általában azért, mert nem változtattak semmit a történeten, ha nem bukkannak fel. Ilyen volt például Bombadil Toma, vagy éppen Glorfindel. Azonban volt egy karakter, akit szívesen láttunk volna.
Imrahil herceg Dol Amroth várának ura volt, és elsőként válaszolt Gondor segélyhívására. Voltak, akik szerint tündevér folyt ereiben, és Boromir, illetve Faramir nagybátyja volt. Saját lovagjaival érkezik a harcmezőre, akik Gondor legelitebb harcosai közé tartoznak. Ő fedezi Faramir megmentését Osgiliathból és Gandalf oldalán védi Minas Tirithet. Később csatlakozik Éómerhez Pelennor mezején, hogy segítsen a rohíroknak Szauron seregeivel szemben.
Összességeben az egyik legtökösebb fickó volt a regényben.
1. A tündék felmentőserege a Helm-szurdokban
Ez a részlet a film egyik legvitatottabb aspektusa. Egyet kell értenünk Peter Jacksonnal, hogy felbukkanásuk megtisztelte az emberek és tündék közötti utolsó szövetséget, illetve nagyon felemelő látvány volt látni, ahogy nyilaik az uruk-hai orkokba csapódnak.
Azonban van egy kisebb probléma - a könyvekben világossá teszik, hogy a tündék már nem rendelkeznek a megfelelő erővel, hogy szembeszálljanak Szauronnal. A legtöbb, amit tehetnek, hogy tanácsot adnak az embereknek, bölcsességet és éleslátást kölcsönözve azoknak, akik felvehetik a versenyt a Sötét úr seregeivel. Az emberek királyságai voltak az utolsó remény, és minden hitüket beléjük fektették.
Mindemellett ez csökentette a rohani erők hősiességét. A rendező úgy mutatja be, mintha a rohírok felkészületlenek és gyengék lettek volna, holott a könyvekben már évek óta harcoltak Szarumánnal, és a Helm-szurdokban bátor védők várták az orkokat.
Ha igazi Gyűrűk Ura-rajongó vagy, ne hagyd ki a galériánkat sem, melyben néhány ritka forgatási fotót gyűjtöttünk össze A Gyűrűk Ura: A király visszatér kulisszái mögül.