A John Wick: 3. felvonás - Parabellum májusban érkezik a mozikba, így itt volt az ideje annak, hogy a elvégezzék a film tesztvetítéseit, hogy egyáltalán, jó irányba halad-e a vágás és a szerkesztés.
A tesztvetítés egy igen trükkös műfaj: a nézőknek sokszor egy félig kész, néhol nyers anyagból kell eldönteniük, hogy tetszik-e, amit látnak vagy sem. Ráadásul elfordulhat az is, hogy a nézők valóban fontos, hasznos és pontos észrevételeket adnak az alkotóknak, de ennek az ellenkezője is meg tud történni, amikor egyszerűen alig lehet kihámozni a megjegyzéseikből azt, hogy merre haladjon tovább a munka.
Chad Stahelski rendező nemrég a John Wick-trilógiát lezáró darab kapcsán mesélt a tesztvetítések eredményeiről, és elmondta, hogy a 3. felvonásra érkezett kommentek inkább összezavarták, mintsem segítették. A közönségnek nagyon tetszett, hogy sok az akciójelenet a filmben – és a közönségnek nem tetszett, hogy sok akciójelenet van a filmben. Vagyis az első nézők véleménye szerint a film erőssége és gyengesége ugyanaz.
Ilyenkor pedig állhat a rendező, és vakarhatja a fejét nagyon, hogy akkor pontosan hova lője be az arányokat. Vagyis: hogyan tud minél szélesebb közönséget kiszolgálni (ami egyébként is kőbe vésett alapelv a legtöbb hollywoodi filmnél – szóljon minél több embernek) úgy, hogy közben a rajongókat sem veszti el.
A film nemrég megjelenti előzetese szerint a 3. részben nagyon sok akció lesz – a rendező elmondása szerint viszont az egész harmadik epizód 20 százalékkal több film is, mint az előző kettő, mert több karakter szerepel benne, és több benne a történet is.
Talán Stahelski azt tartotta járható útnak, hogy mindenből többet rak a filmbe: így megmaradnak az arányok, és mindenki jók szórakozhat. Az is, aki sztorit akar, és az is, aki vég nélküli üldözést, robbanást, közelharcot és végső leszámolásokat.