2019.06.01   szerző: csd   hozzászólások: 0

Ha az olasz filmgyártásról beszélünk a legtöbbeknek talán Sergio Leone,Federico Fellini, esetleg Roberto Benigni neve jut az eszébe. Van itt azonban egy olyan alkotás, amelyről manapság ritkábban esik szó, noha az Angol Filmintézet évtizedeken keresztül minden idők egyik legjobb filmalkotásai közé sorolta a produkciót.

Vittorio De Sica filmje a második világháborút követő években, 1948-ban készült, noha a hazai nézőknek közel 20 évet kellett várniuk annak idején mire 1968-ban nálunk is bemutatták. A Biciklitolvajok egy ízig-vérig hamisítatlan neorealista mű, amelynek célja a korabeli olasz társadalom mindennapjainak bemutatása. Bár a neorealizmus egyik fő jellemzője a spontaneitás és a dokumentarista látásmód, és bár a Biciklitolvajok stábjában alig akadt valódi, hivatásos színész. Félreértés azonban ne essék, nem egy alacsony költségvetésű filmről van szó.

A rendező szerette volna minél élethűben ábrázolni Róma háború utáni mindennapjait, ezért a casting során hétköznapi embereket igyekezett beválogatni filmjéhez. És bizony ritkán fordul elő olyan a filmtörténelem során, hogy a főszerepet egy egyszerű gyári munkás kapja. Egy háziasszony, Giuseppina Maggiorani egy rádiós felhívásban hallotta, hogy a stáb szereplőket keres a készülő filmhez, el is juttatott a készítőknek egy fotót kilencéves fiáról, a rendező figyelmét azonban nem a fiú, hanem a szintén a képen szereplő édesapa, Lamberto Maggiorani keltette fel, aki akkoriban gyári munkásként próbálta meg nehézkesen fenntartani családját.

Maggiorani számára közel 1000 dolláros bérezést ajánlottak fel, amely napjainkban csaknem a tízszeresének felel meg. A rendezőt lenyűgözte Maggiorani természetesnek ható alakítása és karakteres külsője, amelyet a szakmai fogadtatás során a kritikusok külön kiemeltek. Úgy tűnik azonban, hogy a Maggiorani egyáltalán nem tervezett a későbbiekben színészi karriert kiépíteni, hiszen a film munkálatainak befejezése után visszatért régi munkahelyére, ahonnét rövidesen el is tanácsolták, mivel sem felettesei, sem pedig munkatársai nem nézték jó szemmel, hogy sokkal vagyonosabb ember lett mindegyikőjüknél. Az állástalan Maggiorani így felesége unszolásárra folytatta a színészi pályát, ám a későbbiekben sajnos nem sikerült nagyobb áttörést elérnie.