Idén is Alexandre Trauner ART/Film Fesztivál, íme a versenyprogram!

A 2019-ben fennállásának 50 éves jubileumát ünnepeli a szolnoki filmfesztivál, amely 2018 -ban felvette az Alexandre Trauner nevet, tisztelegve a magyar születésű Oscar-díjas Trauner Sándor látványtervező munkássága előtt. Az Alexandre Trauner ART/Film Fesztivál néven tovább folytatódó rendezvény 2019. október 15-től idén is 6 napon át várja a filmek szerelmeseit Szolnokon, a TISZApART moziban. A fél évszázados múltra visszatekintő fesztivál idén a tudományos és diák filmek mellett 10 alkotást mutat be az európai nagyjátékfilmes szekció versenyprogramjában, ahol a nemzetközi zsűri a látványtervezőket díjazza majd.

Az idei egészestés versenymezőny legjobbjairól nemzetközi zsűri dönt majd: Olivier Gérad, francia filmrendező és író, Gárdonyi László, több, mint 50 magyar produkció, többek között az Egészséges Erotika díszlettervezője, és a Svédországban élő Borbás István, aki számos reklám, illetve rövidfilm mellett két Roy Andersson filmet is fényképezett. Olivier Gerard, Gárdonyi László és Borbás István mesterkurzust is tart Szolnokon Október 16-án, 17-én és 18-án 14 órakor a TISZApART Moziban.

 

A fesztivál szervezőinek törekvése 2019-ben is az volt, hogy olyan látványban gazdag és értékes alkotásokat mutassanak be, amelyek a szakmai közönségen kívül méltán számíthatnak a szélesebb nézői rétegek érdeklődésére is. A kortárs európai mozik legjobbjait kínáló vetítési program keretében több európai koprodukciós alkotást, szerb elsőfilmes munkát, Karlovy Varyban díjazott észt filmet, történelmi és kosztümös alkotásokat, valamint egy izgalmas magyar krimit is láthatnak a filmek rajongói.

 

A 10 filmből Csehország 2 történelmi filmmel képviselteti magát: egy sportdrámával (Az elárult arany), ami a német megszállás alatt kezdődik, és a szovjet megszállás éveiben csúcsosodik ki, valamint a kommunista elnyomás ellen küzdő ország jelképévé váló egyetemista, Jan Palach utolsó hónapjait feldolgozó életrajzi művel. Ausztria szintén 2 kosztümös alkotással versenyez a programban: a Németországgal közös, Robert Seethaler nemzetközi bestselleréből készült, A Trafikossal, és egy évtizedeken átívelő történettel, egy fekete rabszolgafiú életéről szóló luxemburgi koprodukcióval (Angelo). A 45 évet felölelő lengyel családi történet, A főlakáj, ugyancsak a történelmi darabok közé tartozik, a napjainkban játszódó olasz Sole-ban pedig a várandós Lena egy család sorsát változtathatja meg gyökeresen. A tavalyi Cannes-i filmfesztiválon szereplő, argentin-spanyol Az angyal egy megtörtént bűnügyet dolgoz fel, míg a magyar Fargo-ként is emlegetett Valan egy erdélyi bányaváros sötét rejtélyeit boncolgatja. A 3-as szám pedig két produkcióban is fontos szerepet játszik: a fekete-fehér Nyomasztó Csend 3 különböző aspektusból közelíti meg egy testvérpár kapcsolatát, a Mamonga hősei viszont 3 különböző helyszínen, Boszniában, Montenegróban és Szerbiában küzdenek meg döntéseik következményeivel.

 

A nemzetközi zsűri 2019. október 19-én Alexandre Trauner-díjjal tünteti ki a legjobb látványt nyújtó filmalkotásokat, méltatva a látványtervezők munkásságát, gazdagítva a világ filmes versenyeinek palettáját.

 

AZ EURÓPAI NAGYJÁTÉKFILMES VERSENYPROGRAMJÁRÓL RÉSZLETESEN (ABC-rendben)

 

ANGELO

Markus Schleinzer, Cannes-i Arany Pálma jelölt osztrák rendező, második nagyjátékfilmje Angelo Soliman életét dolgozza fel (1721-1796). Angelot gyermekkorában rabolták el Afrikából. A rabszolgasorból egy európai grófnő emelte ki, aki taníttatta, neveltette, míg végül Angelo hírnevet szerzett, a bécsi udvar kabalájává vált, és úgy döntött, hogy titokban elvesz egy fehér nőt.

Látványtervező: Martin Reiter és Andreas Sobotka

 

AZ ANGYAL

Az Angyal megtörtént esetet dolgoz fel. Amikor a szőke hajú, babaarcú 17 éves Carlitos találkozik Ramonnal az iskolában, azonnal vonzódni kezd hozzá. Ketten együtt elindulnak egy olyan úton, amit egyre véresebb erőszak és súlyosabb bűntettek kísérnek, egészen addig, amíg Carlitos-t el nem kapják. Fiatalságának és angyali szépségének köszönhetően a média szinte azonnal sztárt varázsol belőle. A ”Halál Angyalának” számlájára a rablások és nemi erőszakok mellet, 11 gyilkosság írható.

Látványtervező: Julia Freid

 

AZ ELÁRULT ARANY

Egy történet a szenvedélyes szerelemről, a kosárlabdáról és az életeket befolyásoló politikáról. A film története 1938-ban, Csehszlovákia német megszállása alatt kezdődik, amikor a kosárlabda-válogatott zsidó származású edzője egyik napról a másikra eltűnik. A háború után megrendezett genfi kosárlabda EB-n a fiatal jogász és élsportoló Franta megismerkedik egy lengyel emigráns táncosnővel, akivel végzetes szerelmi viszonyba kezdenek. Történetük, melynek alakulására a nagypolitikán kívül két egymással szemben álló alak, az egykori edző, Valenta és a sporthivatalnok, Hrabal is befolyással van, 1951-ben csúcsosodik ki, amikor Európát már hosszú időre kettéválasztotta a vasfüggöny.

Látványtervező: Jirí Sternwald

 

A FŐLAKÁJ

1900-1945 között játszódó családi saga, melynek fő motívuma Mateusz, a kasub fiú és Marita, a porosz arisztokratalány szerelme. A történet az egykori lengyel-német határvidéken élő három nemzedék bonyolult sorsát mutatja be. A Pomeránia kasub etnikumú lakosságának egy része lengyelnek vallotta magát, miközben egy másik része a német államhoz kötődött, és 1939 őszén részt vett a lengyel szomszédok tömegirtásában.

Látványtervező: Zbigniew Dalecki és Pawel Jarzebski

 

JAN PALACH

Éppen ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában az egyetemista Jan Palach felgyújtotta magát a prágai a Vencel téren, hazája 1968-as szovjet megszállása ellen tiltakozva. Palach Csehszlovákia nemzeti hőse lett. A film egy megalkuvást nem ismerő fiatal férfit mutat be, aki elment a végsőkig abban a reményben, hogy felrázza a megszállás után közönybe süllyedt ország lakosságát. Élete utolsó hónapjait követhetjük nyomon, ahogyan a szerető fiú, ragaszkodó barát és érdeklődő diák lélekben az „első számú fáklyává” válik. A megszállt Csehszlovákiában még ketten gyújtották fel magukat tiltakozásul. Húsz évvel később, 1989-ben a Palach emlékére szervezett tüntetések is hozzájárultak a kommunizmus csehszlovákiai bukásához.

Látványtervező: Martin Kurel

 

MAMONGA

Jovana egy pékségben dolgozik egy kisvárosban, ahol apjával élnek. A félénk Markonak apja nyomdokaiba kellene lépnie: kamionsofőrként első útjára készül. Ám egy végzetes éjszaka eseményei mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. A szerb elsőfilmes rendező, Stefan Malesevic, hőseit három különböző környezetbe helyezi, miközben azok döntéseik következményeivel próbálnak megbirkózni. Látványtervező: Dragan Bacovic

 

NYOMASZTÓ CSEND

Martti Helde, észt rendező, második nagyjátékfilmje egy nemrég szabadult férfiről szól, aki sok év után felkeresi húgát, majd együtt autóznak végig a csendes, téli tájon. Ahhoz, hogy ténylegesen újra egymásra találjanak, együtt kell szembenézniük a múltbéli traumáikkal. A testvérpár bonyolult kapcsolatának eme minimalista tanulmánya három különböző verzióban feszegeti ugyan azt a kérdést: az idő vajon begyógyítja-e a múlt sebeit. A Karlovy Varyban bemutatott alkotás az Europa Cinemas Label díjat nyerte el.

Látványtervező: Anneli Arusaar

 

SOLE

Lena, a várandós anyuka már a hetedik hónapban jár, és kész eladni születendő gyermekét. Ermanno beleegyezik, hogy eljátssza az apát, így kijátszva az olasz törvényeket gyermektelen nagybátyja, Fabio, és felesége pénzért cserébe befogadja a csecsemőt. A szülésig a két idegennek, Lenanak és Ermannonak együtt kell élnie, és eljátszania, hogy egy pár, ami a két fiatal számára nem egyszerű. Az idő fogytával viszont a tettetésből valami igazi kezd kialakulni.

Látványtervező: Ilaria Sadun

 

A TRAFIKOS

Robert Seethaler bestseller-éből forgatott film a 17 éves Franz Huchel trafikos tanonc és a törzsvevő Sigmund Freud különös barátságáról szól a náci megszállás alatt álló Bécsben. Amikor Franz szerelmes lesz a varieté táncos Anezkába, a professzorhoz fordul tanácsért. Ám sajnos a kor nem kedvezett sem barátságnak, sem szerelemnek.

Látványtervező: Bertram Reiter

 

Valan - Az angyalok völgye

Bagota Béla első nagyjátékfilmje Pétert, a nagyvárosi rendőrt követi, aki emberkereskedők után nyomoz Brassóban. Az életét annak szenteli, hogy eltűnt lányokat találjon meg. Minden megmentett lányban valahol a saját húgát, Julit látja. Julinak huszonkét évvel ezelőtt nyoma veszett szülővárosukban, a romániai forradalom káoszában felbolydult Valanban. Péter egy telefonhívás miatt kénytelen visszatérni az erdélyi bányavárosba, amikor felmerül a gyanúja, hogy testvére holtteste került elő a hófödte fenyvesek között. A múltba vezető nyomozás útvesztőjében a férfinek nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell megküzdenie, hanem a saját démonjaival is.

Látványtervező: Damokos Csaba