2019.09.11   szerző: hp   hozzászólások: 0

A „Művészet templomai” ismeretterjesztő sorozat következő része az itáliai reneszánsz egyik utolsó nagy művésze előtt tiszteleg, születésének ötszázadik évfordulója alkalmából. A A művészet templomai: Tintoretto - Egy lázadó Velencében című film szeptember 12-től érkezik a mozikba, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte további húsz moziban vetítik.

Tintoretto élete és a reneszánsz Velence a mozivásznon

A olasz Sky Arts alkotóstábja látványos dokumentumfilmmel kísérli meg bemutatni a kiszámíthatatlan, ösztönös és szenvedélyes, ám vitathatatlanul rendkívüli festőművész életpályáját, születésének 500. évfordulója előtt tisztelegve.

Az édesapja foglalkozása után Tintoretto, azaz ‘kis ruhafestő” művésznevet használó Jacopo Robusti volt az egyetlen olyan nagy reneszánsz festő, aki élete során (1519-1594) sohasem hagyta el szülővárosát, még a pusztító pestisjárvány idején sem. A film tanulóéveitől kezdve egészen a haláláig követi Tintoretto életútját, kiemelve a saját műhelye megalapításának különösen izgalmas időszakát, ahol gyermekei is dolgoztak: Domenico, aki végül továbbvitte édesapja munkáját, valamint hőn szeretett lánya, Marietta is, aki szintén tehetséges festőművésszé vált. A festő életén keresztül megismerhetjük a 16. századi reneszánsz Velencét is, végigkövetve azokat a helyszíneket, amelyek a művész életének fontos pillanatait idézik meg: a Szent Márk tértől a Szent Rocco templomig, az Állami Levéltártól a Dózse-palotáig, ahol a világ egyik legnagyobb festményét, a 17×22 m-es Paradicsomot készítette el.

Az alkotás Tintoretto életpályájának bemutatása mellett betekintést nyújt e virágzó kulturális időszak mindennapjaiba is, amelyben a művészeti világ olyan nagyságai is jelentős szerepet játszottak, mint Tintoretto örök riválisai: Tiziano és Veronese. A művészettörténeti korszak történelmi háttere is feltárul a filmben: amikor a Velencei Köztársaság Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi kikötőjeként megerősítette tengeri hatalmát, 1575-77 között tragikus pestisjárvány tört ki, amely megtizedelte a lakosságot és  kitörölhetetlen nyomot hagyott a városban. Ennek ellenére Tintoretto legfontosabb ciklusa épp ezekben az években született meg. A sötét, kísérteties, elhagyatott Velence csatornáin a járvány áldozatainak holttesteit vitte a víz, ám Tintoretto sok kortársával ellentétben a városban maradt, és megalkotta életének legfontosabb műveit: a Scuola Grande di San Rocco festményciklusait. Abban az időszakban senki, még a Sixtus-kápolnán dolgozó Michelangelo sem vállalta egy teljes épületbelső megfestését.

Számos neves szakértő és történész kíséri végig a nézőket ezen a másfél órás művészettörténeti utazáson, többek közt a Dózse-palota „Tintoretto 1519-1594” című kiállításának kurátora, Frederick Ilchman, a film írói, Melania G. Mazzucco és Igiaba Scego, valamint Tintoretto „A két Mária” című festményének restaurátorai,  Sabina Vedovello és Irene Zuliani. Meghívott szakértőként közreműködik a híres filmrendező, Peter Greenaway is, aki új nézőpontból elemzi Tintoretto képeinek látványvilágát és kompozícióját, narrátorként pedig az Oscar-jelölt Helena Bonham Carter magával ragadó hangját hallhatja a közönség.

Giuseppe Domingo Romano dokumentumfilmje a festőművész életpályája és a műalkotások részletgazdag felvételein túl bemutatja azt a minden részletre kiterjedő, komplex elemzést is, amelyet egy olasz szakértőkből álló kutatócsoport készített Tintoretto remekműveinek restaurálásához. A Sky támogatásának köszönhetően mindkét alkotás, az „Olvasó Szűz Mária” (1582-1583) és a „Meditáló Szűz Mária” (1582-1583) munkálatai sikeresen befejeződtek a washingtoni Nemzeti Galéria nagyszabású évfordulós kiállításának megnyitására.

A A művészet templomai: Tintoretto - Egy lázadó Velencében szeptember 12-tól látható országszerte a mozikban, eredeti – angol, olasz – nyelven, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

dokumentum

Ötszáz évvel ezelőtt született az itáliai reneszánsz utolsó nagy művésze, Tintoretto, aki Tizianoval és Veronesevel versengve a késő reneszánsz legizgalmasabb, legformabontóbb... több»