2017.10.14 12:13 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: <100x
0

Kár volt folytatni...

Az első Kegyetlen játékok film egyedi hangulata miatt mérföldkőnek számított kategóriájában. Ezt a sikert próbálták a további részek meglovagolni, csak egy valami hiányzik belőlük: az egyediség.

A Tv folyamatosan nyomatja ezt a részt, én háromszor szándékoztam végignézni, s háromszor el is aludtam rajta. Végül negyedjére sikerült.

Kár volt folytatni...

A 3. rész annak ellenére, hogy butácska, kiszámítható és túljátszott, még így is ezerszer jobban sikerült, mint a 2. rész, amely az első film szolgai utánzása és annyira rossz, hogy már-már paródia filmnek is felfogható lenne.

Ez a film legalább próbál kicsit elszakadni az alaptörténettől, mondjuk ugyanazokat az elemeket emeli bele a sztoriba, mint elődje (csábítás, cselszövés, túlfűtött erotika). És még csavarokat is sikerült beleerőltetni a történetbe, csak sajnos már úgy húzták-vonták a szálakat, ki kit akar megdöngetni, s ki kivel kötött fogadást, hogy a végeredmény egy nagy katyvasz lesz, s a néző csak felszisszen, hogy na jó, elég már...

Hiába nem szép dolog a beskatulyázás, Kerr Smith-ről akkor is Dawson és a haverok-béli karaktere jut először eszembe. Aki ismeri a történetet, az tudja, hogy ott egy meleg srácot alakít. Ettől próbálva elvonatkoztatni is, furcsa, hogy ebben a filmben a legfőbb csábító szerepében tetszeleg. A Cassidy-t alakító Kristina Anapau pedig próbál méltó utódja lenni Sarah Michelle Gellarnak, mozdulataiban, gesztusaiban, arckifejezéseiben (és úgy mindenben), de ezt olyan szinten túltolja, hogy inkább nevetséges lesz, mint szexi.

Hát ez van, nem minden történetnek tesz jót a folytatás, így a Kegyetlen játékok is már-már az Amerikai pite hírnevén lépkedő (az eredeti filmekhez egyáltalán nem hasonlítható) folytatások sorsára jutott.

dráma

A szexi Cassidy Merteuil - aki távoli rokonságban áll Kathrynnel, az elsõ két rész hidegvérű démonával - a kaliforniai Santa Barbarába érkezik. Az egyetemen találkozik az... több»

0