Nehéz lenne számomra John Carpenter bármely olyan filmjéről negatív véleményt írni, amit a 90-es évek előtt készített a "Mester" ez alól az 1988-ban elkészített Ők élnek (vagy másik nevén az Elpusztíthatatlanok) sem kivétel! Pedig talán ez a filmje, az egyik legnehezebben műfajilag besorolható műve és hát annyira nem is szórakoztató mint bármelyik ez időtájt készített alkotása! Mindezek mellett számomra mégis magával ragadó retro hangulatot árasztott a teljes játékideje!
Megtalálható itt szinte minden, talán csak a horror szál ami feltűnően vékony lett, ami azért kicsit meglepő, hisz mégiscsak egy Carpenter filmről beszélünk, bár azért készített már eme szuper tehetséges rendező egy-két nem épp a horrorfilmet is ezelőtt a film előtt (Csillagember, Menekülés New Yorkból vagy a 13-as rendőrőrs ostromát), mégis én egy kicsit azért hiányoltam eme műfajt jelen alkotásból! Talán pont a történetében rejlő lehetőségek miatt! Hisz alapjaiban véve, ez egy inváziós film lenne, amit maximálisan beszőtt a paranoid hangulat! Carpenter mégis okosan elsősorban az akciót erőlteti bele a történetbe (főleg a film második felétől) amit ha végiggondolok teljesen rendben is van. Hisz maga a történetben található fogyasztói társadalommal fogalmaz meg, egy igencsak erős kritikát és erre építi fel a rendező a további műfajokat! Tulajdonképpen egy disztópikus társadalmat ismertet meg velünk Carpenter! Ahol az emberek birkák módjára végzik a dolgaikat tudatukon kívül és csak egy kevesen veszik fel a harcot az elnyomás ellen! Tehát akció és a sci-fi szálak egy ilyen történet, mellett ki is vannak pipálva, viszont a film tartalmaz nem kevés szatírát is! Ez elsősorban cselekmény orientált eseményekben mutatkozik meg, illetve a film két főszereplőjén (Roddy Piper és Keith David) alakításaikban! Történetileg számomra egyetlen kis hibája a filmnek, hogy aránylag könnyű megjósolni a befejezést (ami merőben szokatlan volt számomra egy Carpenter filmnél)!
Technikailag nem néz annyira jól ki a film, bár ezt besorolhatjuk a film korának és az alacsony költségvetésének, ami kb. 4 millió dollárból hozták tető alá! Ezen negatívumait viszont ügyesen kiegyenlíti az ismételten pazar atmoszféra, a korrekt alakítások és a már jól ismert Carpenter zenei betétek, amit Alan Howarthal közösen hozott össze!
Nem a legjobb Carpenter film, de a mondanivalója miatt, kimondottan egy erős alkotásnak tartom, ami nem feltétlenül találta meg akkor és most sem az összes néző szívét!
