Az 1994-ben bemutatott negyedik texasi láncfűrészes film után, sokáig úgy gondoltam, hogy a Tobe Hooper (1943-2017) által megteremtett Bőrpofának leáldozott, hisz ez a széria volt az, ami az első 1974-ben bemutatott rész után, elképesztő minőségbeli zuhanást produkált. Sőt, írhatnám azt is, hogy a negyedik részben már nyoma sem volt annak a horrorikonnak, akit megismerhettünk az első részben. Ezt minden bizonnyal Hollywood is így érezte, hiszen 2003-ban nem egy újabb folytatást kaptunk, hanem fogták az 1974-es Tobe Hooper által rendezett filmet, és a 2000-es évek filmes korszelleméhez igazították, vagyis elkészítették a remakejét.
Valahogy soha nem álltak közel a szívemhez a klasszikus horrorfilmek remake-ei, mindig egy kicsit duzzogva veszem rá magamat ezekre az alkotásokra, mert mindig bennem van ezekkel a filmekkel kapcsolatban az, hogy vajon ekkora az ötlettelenség Hollywoodban, hogy egy klasszikus filmet a modern technika segítségével újra leporoljanak, és a nézők elé tárhassák? Mondjuk ennél a filmnél, egyetlen dolog volt előjáróban az, ami miatt kimondottan érdekelt mint remake, miszerint hogy ezt a szériát már annyira elrontották az én szememben azzal a három korábbi folytatással, hogy lehet hogy tényleg megérett A texasi láncfűrészes széria, egy újrakezdéshez. Tehát ezek fényében kezdtem bele, anno annak idején, az új texasi láncfűrészes filmbe és előjáróban azt kell hogy írjam, hogy talán minden idők egyik legjobb remake született meg ebben a filmben.
A film az 1974-ben bemutatott első részt vette kiindulási alapként, de nagyon fontos megemlíteni, hogy csupán alapként vette és számos változtatást eszközöltek a két film közt. Emiatt egyből adtam is egy plusz pontot a remakenek, hisz bőven akadtak olyan jelenetek a filmben, amik kiegészítették az alapfilmet, így még azoknak is szolgálhatott bőven újdonsággal, akik látták és szerették az első texasi láncfűrészes filmet. Tulajdonképpen ez a rész számos pozitívumot tartogatott mint a széria rajongóinak, mint pedig a horror rajongóinak, hisz az csak egy dolog volt, hogy imitt-amott változtattak az alaptörténeten, de végre kicsit részletesebben is megismerhettük a történet szereplőit. Ez számomra kimondottan tetszett a filmben, hisz emiatt kissé jobban tudtam izgulni a porul járt karakterekért. A negatív karaktereknél is észrevehető volt némi váltóztatás és ezt elsősorban a filmbéli Hoyt seriffet alakító R. Lee Ermey (1944-2018) remek alakításának köszönhetjük.
Az eddigi texasi láncfűrészes filmekben mindig megemlítettem egyfajta kisebb negatívumként, hogy Bőrpofa mint gonosz karakter mindig a háttérbe van tolva, pedig ha bárkit is megkérdezünk arról, hogy ki a széria negatív karaktere, akkor egyből rávágjuk hogy Bőrpofa. Nos ebben a részben sem ő a leggonoszabb karakter (hiszen ezt a titulust elviszi a seriff karaktere), de azt kell hogy mondjam, hogy amikor megjelenik a képernyőn Bőrpofa, az kimondottan hatásos volt. Talán ennyire félelmetesnek még egy eddigi részben sem sikerült ábrázolniuk a készítőknek őt. A film egyik utolsó képkockáján, amikor látható Bőrpofa az esőben, elképesztően hatásosra sikeredett, merthogy szerintem ilyen egy igazi horrorikon. A film atmoszféráján is változtattak a 74-es változatához képest, mert míg az inkább volt groteszk és beteges volt, addig itt sokkal inkább feszültre és félelmetesre sikeredett. Érdemes még a film technikai megoldásairól is megemlékezni, hisz volt egy-két igazán kreatív kamerabeállítás.
Mindent egybevéve én úgy gondolom, hogy kellő tisztelettel nyúltak a készítők hozzá az eredeti filmhez és kellő hozzáértéssel is és talán ezek miatt is érzem úgy, hogy ha nem is legjobb remake, de egy mindenképpen megdicsérendő újrázással hozták vissza, a horrorfilmes vérkeringésbe Bőrpofát.
76 A texasi láncfűrészes (2003)
Texas egy Isten háta mögötti vidékén öt fiatal felvesz egy stoppoló lányt, aki a furgonban végez magával. A fiatalokat megrázza a haláleset, úgy döntenek, hogy a helyiektől... több»
Szereplők: Jessica Biel, Lauren German, R. Lee Ermey, John Larroquette, Jonathan Tucker
