Még a DVD-s korszak ideje alatt beszereztem a két korábbi Rémségek könyve-filmet, de amikor kiadták idehaza a harmadik fejezetét, már az előzetese is arról árulkodott, hogy ez a rész lesz a leggyengébb a trilógiából. Emiatt pedig csak az elmúlt napokban kerítettem sort arra, hogy végre megnézzem, és egyben véleményt is formázzak a Rémségek könyve 3: Véres kor című felvonásról. Van egy kimondottan rossz szokásom a filmes szériákkal kapcsolatosan, miszerint ha egyszer már belekezdtem egy olyan produkcióba, melyet idővel folytattak, valamilyen perverz vágyból kifolyólag szeretem befejezni az adott szériát (még akkor is, ha a folytatásai finoman szólva sem igazán értékelhetőek). Ezáltal pedig nagy levegőt vettem, és sort kerítettem a 2005-ös Mary Lambert által rendezett Rémségek könyve 3: Véres korra. De hogy mennyire bántam meg a ráfordított időt? Nagyon! Lássuk hát, hogy vajon mi is ment annyira félre eme film esetében.
Ha röviden összegezni szeretném azon dolgokat, amik nem sikerültek jól (de szerintem még átlagosra sem) eme produkcióban, akkor csak annyit írnék le, hogy szinte minden.
Soha nem tartottam magamat egy Rémségek könyve-filmek rajongójának, ugyanis már az első részében is csak az elképzelést tartottam kimondottan ötletesnek, miszerint adva van egy sorozatgyilkos, aki a válogatott rémtetteit a városi legendákból (eme széria mindezt a Rémségek könyvének nevezi) meríti. Számomra eme elképzelés már arra bőven elegendő volt, hogy valamilyen szinten egy emlékezetes film készüljön mindebből. Majd két évre az első rész bemutatása után érkezett is a második fejezet, ami legnagyobb sajnálatomra pont hogy abból merített jóval kevesebbet, ami emlékezetessé tette számomra a Rémségek könyvét. Eme folytatás mind a mozipénztáraknál, mind pedig a kritikusok szerint is gyengébbre sikeredett, mint az 1998-as első rész, emiatt pedig a stúdió öt évet várt egy újabb rész bemutatására, ami a korábbi rész gyengébb fogadtatása miatt egyből DVD-re, illetve akkor még videókazettára is érkezett. Már ebből sejthető hogy a kisebb gyártási költségek miatt valószínűleg kivitelezés terén el fog némileg maradni az előző részekhez képest, de arra azért egyáltalán nem számítottam, hogy ennyire. Na de erre majd kicsit később visszatérek, nézzük először azt, hogy milyen is lett maga a történet. Véleményem szerint ennél a szériánál is rosszul sült el a koncepcióváltás. Ugyanis míg az első két rész elsősorban a slasher és tinihorror zsánerek egyvelege volt, addig a harmadik résznél már mindezt felváltotta egyfajta természetfeletti horrorfilmes vonal, és szerintem ez nem igazán állt jól a filmnek. Persze lehetne akár azt is írni, hogy a film történetének a központi elemeként szolgáló Véres Mária is egyfajta városi legenda, és ez igaz is, de míg a korábbi részek nem egy adott legendával foglalkoztak, hanem többel, addig itt csak erre fókuszáltak. Még maga a film történetével kapcsolatosan volt a legkisebb gondom, ugyanis ezt még el lehetett volna fogadni, ha mondjuk nem a természetfeletti irányába mentek volna el teljes mértékben, hanem mondjuk megtartották volna a korábbi részekből a slasher és tinihorrorfilmes elemeket. Mindezen dolgokban a legbosszantóbb az volt számomra, hogy sajnos egy pillanatra sem sikerült a készítőknek megfelelő mennyiségű izgalommal megtölteniük a filmjüket. Továbbá sajnos a filmbéli karaktereket sem igazán sikerült jól megteremteniük a forgatókönyvíró párosnak, ezáltal pedig a színészi alakítások is amolyan „filléres” hatásúak voltak számomra. A rendezői székbe az a Mary Lambert került, akinek a nevét jómagam mindig is az 1989-es Kedvencek temetője című rendezésével kötöm össze, pedig ha csak ránézünk a filmográfiájára, akkor igencsak elszörnyedhetünk azon, hogy hová jutott eme kezdetben nagy reménységnek tartott rendezőnő. És hát igen, eme rendezése is messze-messze elmarad minőségben a már fentebb említett Kedvencek temetőjében nyújtottéhoz képest. Na de ezek után térjünk rá a technikai kivitelezésekre, merthogy az, ami ott fogadja a nézőt, hát az bőven kimeríti a kritikán aluli kifejezést.
Jómagam soha nem értettem azt, hogy ha kevés pénz áll egy stábnak a rendelkezésére egy adott jelenet megteremtésére, akkor miért kell vállalhatatlan CGI technikát alkalmazniuk benne. Bizonyára ők is láthatják, hogy amit filmre szánnak számítógépes effektek terén, azt szinte bántóan rossz nézni is. Nos pont ez a helyzet itt is, ugyanis a filmben volt egy olyan jelenet, ami annyira szörnyűre sikeredett, hogy minden bizonnyal számomra csak eme egy jelenet miatt fogok visszaemlékezni valamilyen szinten a Rémségek könyve 3: Véres korra.
Összegezve csak azért nem sorolom a nézhetetlen kategóriába, mert láttam ennél már pocsékabb filmet is, de nagyon közel áll ehhez eme produkció is.
Három fiatal lány megidézi Bloody Mary-t, ám ezután erőszak áldozatai lesznek. Az elkövetők rejtélyes módon életüket vesztik. A lányok nem tudják, hogy mindez a véletlennek... több»
Tényleg nagyon gyér lett!