2018.03.02 18:46 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: <100x
1

A képernyő elé szegez

Wes Anderson próbálkozása a stop-motionnel, első rész. Meg kell mondjam, Wes Anderson világa nagyon érdekes, kell hozzá hangulat, de ha egyszer magával ragad, akkor nagyon könnyen meg lehet szeretni nemcsak egy filmjét, hanem a direktor egész munkásságát. Valami hasonlót tudnék mondani a stop-motion technikáról is, hogy elsőre furcsának tűnik, mégis van egy megfoghatatlan varázsa, ami különlegessé teszi az ilyen jellegű animációkat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy A fantasztikus Róka úrban két érdekes világ találkozik, s egy egész jó végeredmény sült ki belőle.

Anderson „kézjegyei” nemcsak felismerhetőek, de remekül működnek: egyedi humor, nagyon jó karakterek (nemcsak a főszereplő, hanem a történet valamennyi szereplője is remekbe szabott, ideértve a „gonosznak” szánt Buci, Bugris és Bán triót), nagyszerű képi világ és a jól ismert szimmetrikus beállítások. A történet pedig felér egy igazi akciófilm narratívájával, hiszen van itt lopás, lövöldözés, cselszövés, nagy rablásról tervek, minden. És ahogy nézegettem az eredeti hangok listáját kicsit sajnáltam is, hogy nem eredeti nyelven néztem (Clooney, Meryl Streep, Bill Murray, Willem Dafoe stb.), bár szerintem a magyar szinkronra itt egyáltalán nem lehet panasz (Csőre Gábor, Kovács Nóra, Mikó István és persze Szabó Sipos Barnabás). Azt nem tudom, hogy egy kisgyerek tetszését mennyire nyeri el ez a fajta mese (akár a képi világot, akár a történetvezetést, akár a mondanivalót illetően), de az biztos, hogy ezalatt a szűk másfél óra alatt egy percre sem lehet unatkozni, úgyhogy én csak ajánlani tudom ezt a különleges rajzfilmet.

A képernyő elé szegez

Ezek után pedig a Kutyák szigetét is egy kicsit jobban várom!

animáció | családi | dráma | kaland | krimi | vígjáték

Róka úr hajdanán hetedhét országban ismert ravaszdi volt. Tizenkét éve már, hogy visszavonult, és a családapák nyugodt életét éli. Felesége, rókaasszonyság hatására... több»

1